Ez a nap is eljött. Vége életem legszebb évének. :) Durrognak a ... hm, nem ismerem fel hangról, mik is ezek, de nagyon hangosak. Lányok békésen alszanak. Ennek nagyon örülök. Féltem, zavarni fogja őket a nagy durrogás, de egyelőre tudnak aludni tőle. Gábor is eldőlt a kanapén, és durmol. Én meg csak körmölök és körmölök, hogy be tudjam fejezni az idei évet. Úgy tűnik, sikerül, pedig féltem, nem fog.
Ma felugrottunk a Balázsékhoz, főként Feri bácsi és Zsuzsa néni miatt. Tavaly sem vittük túlzásba a karácsonyozást, idén is úgy hittük, nem fogjuk. A mi részünkről így is volt, viszont mi olyan szép ajándékot kaptunk, amit nem is bírtunk elhozni, amiről még nem tudok képet betenni, de fogok, mert ilyen gyönyörűséges csak az én, még el nem készült, szülinapi ajándékom volt, van. Nem is tudom, hova fogjuk tenni, hiszen picit kényes is. Asszem Gábor most törheti a fejét, minek örült jobban: a szerelmespár kesztyűnek, a kocsikerék-lámpának, a hatalmas Nutellának, vagy Feri bácsi, Balázs és Zsolti közös remekének... :)
ÉS ÉS ÉS: Zsófi ma átlépte az 5 kg-ot!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése