Hó, hó hó

Na, ennyi talán nem is esett... És az is még december 21-én... Azóta se sok, csak Anyuéknál találkoztunk egy pár hópihével január elsején, de azon kívül nem nagyon jön el a hőn áhított hó... Pedig a Lányok de nagyon szeretnék már kipróbálni azt a szánkót, amit még december elején kaptak, vagy talán még korábban, hátha ránk zúdulna egy nagy adag fehérség... De csak nem akar jönni, így meg kellett elégednünk azzal a hómennyiséggel, ami a teraszon gyűlt össze, és abból csináltunk 2 db mini hóembert. Egy hólányt és egy hófiút. :) Kíváncsi vagyok, mikor lesz alkalmunk a következőket megépíteni...

ZsóKi

Advent első vasárnapja

Természetesen nálunk is meggyújtásra került az idén is saját készítésű adventi koszorú első gyertyája.

És természetesen mi is feldíszítettük a szokásos módon a lakást. Annyi változás volt ebben, hogy idén nem egyedül csináltam, hanem Gábor (majd Anyu) segítségével. Lehet, hogy jövőre inkább ismét egyedül csinálom... És ezért ne sértődjön meg senki, elég ha egy stabil létrát kapok!

Csajok ismerkednek a színes égőkkel, ami itt nem igazán látszik, és a girlanddal.

E szép napon a délelőtti alvás után készült rólunk egy kép, amit gyorsan be is teszek ide, hiszen nem sűrűn készül CSAK csajos kép. Sajnos CSAK családi kép sem. :( De mindegy. Majd a decemberi naptárba KELL, hogy készüljön! :P

Zsófi elkobozta Kincső cumiját, viszont Kincső meg az én mobilomat. :D

Este mentünk tánciskolába, újra. Volt egy "kis" kihagyás a derékfájásom miatt, ami már annyira fájt, és nem akart elmúlni, hogy rá kellett szánnom magam a dokihoz menésre, ahova múlt héten hétfőn torna után el is mentem. Azóta 3 gyógyszeren élek :( viszont úgy néz ki, hogy használ. Szerencsére nem is voltunk lemaradva, konkrétan csak "rokiból" mentek tovább...  Már a tánci közben láttuk, hogy ismét nekiállt havazni. És nem is hagyta abba. :) Kocsiba ülésünk után fel is hívtam Anyut, aki a Csajokra vigyázott, mint mindig, míg mi táncolunk, hogy legyen szíves és kezdje el a Lányokat felöltöztetni, hogy mire hazaérünk, készen legyenek. Így is volt, mentünk ki az udvarra, Csajok csak lesték a hóesést. Leginkább a lámpa fényében csillogó hópelyheket élvezték, a hógolyót egyáltalán nem. :D Pedig Apát és a Mamát "dobáltuk" meg. :P

Na, mindegy, majd ráéreznek az ízére. :) Szánkó híján a szánkózást nem próbálták még ki, bár talán még nem is lett volna alkalmas ez a hó rá. Viszont be lett "szerezve" a Csajoknak IGAZI kesztyű. Kellett. Múlt héten, amikor egyik nap jöttünk haza a piacról, nagyon bolond szél fújt és hideg is volt. Kincső nehezen viselte. Kis ujjai szinte lefagytak, hiába próbáltam ráhúzni a kabátot, abból kidugta újra és újra. Még aznap este kerestettem Gáborral egy szűcsöt az interneten, aki árul ilyen kis méretű irhakesztyűt is. Tudtam, hogy CSAK ez fogja melegen tartani a kis kezüket. Két nap múlva itt is volt a két tündéri kesztyűpár. :)

A mi adventi koszorúnk a kesztyűk és a mikulásos só-bors tartó.

Lehullott az első hóóóóóó!

Szombaton, kedves majdnem Sógornőm születésnapján lehullott az idei tél első hava. Mi nem számítottunk rá, ezért igen meglepődtem, amikor Gábor mondja, hogy minden csupa hó. Én imádom a havat, a vele járó hideget már kevésbé, de hát ez már csak így van, nincsen öröm üröm nélkül. :) Egyből nagy izgalomba jöttem, kb. akkorába, mint amekkorába a Csajok fognak jönni pár év múlva, reményeim szerint, az első hó láttán. :)) Lányokat gyorsan megitattuk, mert az az első, miután felébredtek, majd a pizsijükre egyből vastag zoknit és nadrágot húztam és vittem ki Őket a teraszra, hogy nézzék meg közelről, mi is ez a nagy és sok fehérség, ami beborított mindent. Biztosan tetszett Nekik, de a hideg része eltántorította Őket a mélyebb megismerkedéstől. :P

Kb. ennyi is volt a hóval való első ismeretség, mert szombaton hivatalosak voltunk a Nagymamámhoz ebédre, ahonnan mire hazaértünk, a Csajok fáradtak voltak, mentek aludni, délután pedig nem is tudom miért nem mentünk ki.