Ma egy hete megváltunk első családi autónktól: Volvokától. Azért, mert kinőttük. Lehet, hogy ez sok embernek furcsán hangzik, de amikor két utazóággyal, babakocsival és a kötelező ruhacsomaggal, pelenkával felcuccoltunk, bizony elég szűkös volt a hely. Főleg, amikor hazafelé még hoztunk 1-2 zsák szemetet is Bánkról... És akkor még örülhettünk, hogy egyelőre a motoros korszakot élik. DE belegondoltunk, hogy mi lesz, amikor bicajt kell vinnünk magunkkal, esetleg majd bilit, mobil-wc-t...És rájöttünk, hogy akkor már bizony kicsi lesz ez az autó.
Anno mi Gáborral a Pözsivel (boxer) jártunk mindenfelé. Csinált bele az ágymatracnak állványt, keretet és abban aludtunk, majd egy fürdőben fürödtünk, a higiéniáról azért nem tudtunk lemondani. :) Ez tök jó is volt így. Nagyon élveztük mind a ketten. Amikor jöttek a Lányok, kellett egy autó, mert a Pözsi csak 3 személyes. Már ekkor válaszút elé kerültünk: vagy átíratjuk (?) 6 személyessé vagy veszünk egy "újat". Mivel a Lányok jól megleptek minket a krai jövetelükkel, így ezt a kérdést Gábor döntötte el egyedül és így került hozzánk Björni, azaz a Volvo.
Imádtam. Mindenki. De aztán kinőttük. Talán azért nőttük ki, mert a Pözsi méreteiből indulunk ki. Az nekünk pont jó. :) Nem kell eldönteni, hogy kockáztatok e és csak lenge ruhát viszek magammal és abból is CSAK annyit, amennyit pont kell, hanem vihettem magammal az egész ruhatáramat. :)
A lényeg, hogy Gábor már egy jó ideje nézegeti a használtautó piacot. Mind a hazait, mind a külföldit - osztrák, német. És egy ideje nézegeti a Chryslereket is. És amikor megmutatta, mire is gondolt, szinte egyből beleszerettem én is a típusba. Érdekes módon mind a kettőnknek a régi, robusztus, kockásabb kinézetű darab tetszett. Nekem amúgyis. Valahogy nem nem jönnek be a lekerekített formák.
Aztán eljött a pillanat, hogy rászánta magát, meghirdette Volvokát. És egy hét alatt elvitték. Az első személyes érdeklődő. Ez történt ma egy hete. Kincső azóta is szinte azzal ébred, hogy elvitték volvot. bácsi. néni. :) Teljes letargiába került a Gyermek. :)
De most szombaton megvigasztalódott. Ugyan emlegeti még volvot, de már hozzáteszi, hogy Apa és Anya hozott másikat. :)
Hosszas cívódás után szombaton elmentünk Veszprémvarsányba (Anyu kivitte a Lányokat Fótra addig, mi mentünk utánuk), megnéztük és megvettük. A pénz rá természetesen nem volt meg teljes egészében, így a felét Tibitől kaptuk kölcsön, amit ezúton is nagyon szépen köszönünk. Ő vitt le minket és Árpit. Úgyhogy úgy ítélték meg a hozzáértők, hogy megéri az árát. Van mit javítani rajta, hiszen egy 17 éves autóról van szó. A külseje gyönyörű, új festés, fényezés van rajta. Ha ő is úgy akarja, akkor ettől az új autótól nem válunk már meg, családtaggá lett fogadva. :)
