Szombati nap képekben

Tegnap megtanultak a Lányok fésülni!!! :) Tettem a kis hajukba csatot, előtte persze meg kell fésülködni. Ezt a részét nem nagyon szeretik, de egy kis csellel el lehet terelni a figyelmüket. Aztán a végén gondoltam egyet, és megmutattam Kincsőnek, mert ő volt közelebb hozzám, hogy mit is kell csinálni a fésűvel. Először a saját hajamon, majd a kezébe adtam a kis fésűt, és láss csodát, nekiállt a hajamat fésülni! :) Utána saját magát is megfésülte. :) Következett Zsófi, aki már nézte, mit művelünk a Nővérével. Neki már nem is kellett bemutatni, ő magától nekiállt a saját haját fésülni. Imádom, hogy ilyen fogékonyak. :))

Mivel gyönyörűen megtették az ebédjüket, ezért kaptak a "nagyok" ebédjének egyik részéből: a palacsintából. És mivel annyira szépen ettek, meg is kentem a palacsintát Nutellával. Még ilyen csendben és fegyelmezetten egyszer sem ettek... :)

Délután nem aludták ki magukat a Lányok, ezért elég hamar úgy döntöttünk, hogy elmegyünk sétálni, nem kínozzuk sem őket, sem magunkat.

Zsófi Nagyival sétált.

Kincső először "csak" velem.

Egy próbálkozás, ami nem aratott sikert.

Kincső viszont élvezte.

Ezt látni is a kis arcán. :)

Majd Kincső elfáradt, és ezt úgy adta a tudtunkra, hogy ment a babakocsihoz,
és megállt mellette. Gondoltuk, Zsófinak is jól jön a pihi.
Ő nem így gondolta... :)

Így ment tovább a Nagyival. :)

Kincső is megunta a kocsikázást, jött újra velünk. :)

Zsófi pedig továbbra is boldogan sétált. :)

Volt egy kis kocsiban ülés, virágokkal a kezükben, amit folyton meg akartak enni,
és mivel ezt nem engedtem, előbb-utóbb hisztibe torkollott a nevelés.
Így újra kijöttek a kocsiból, de ezúttal nyakba kapták őket a Fiúk, és a
Kislányok ezt nagyon bírták. :)

Utunk a játszótér mellett haladt el, ahova nem szándékoztam bemenni a késői idő miatt,
de a Lányok kitekerték a fejüket, mikor elmentünk mellette.
Nem tudtam ezek után nem-et mondani.
Zsozso a csúszdán kezdett.

Lányokat elnézve, érdemes volt bemenni. :) Kincső "kivételesen" hintázik. :))

Zsozso is csatlakozott Kincsőhöz. :)

Zsófi nagyon ügyes a rugós állaton. Egyedül is tudja mozgatni a játékot.

Gabriel is megcsodálta. :)

David is próbálkozott, de Kincső lekéredzkedett.

Amíg David Kincsővel játszott, addig Gabriel ült a libikóka másik végébe.

Majd egyensúlyba állt a libikóka.

Hazafelé ismét nyakba - Zsófi és Apa.

Kincső és David

Majd Nagyi - Kincső - David.

Apa pedig virágot szagol Zsófival. Gabriel pedig tolta a babakocsit.

Újra itt van, újra itt van a nagycsalád!

Ma éjjel egy óra előtt megérkezett Tücsi a családjával, akit már nagyon vártunk. Nálunk jobban talán csak ő várta a viszontlátást - talán mondanom sem kell, hogy a LÁNYOK miatt, akiket április elején látott, láttak utoljára. Ugyan élünk a modern technika adta lehetőséggel, és szinte naponta skype-olunk, de az mégsem ugyanaz.

Lánykáink mintha megérezték volna, hogy ma érdemes korán ébredniük, mert már 7 óra előtt "beszélgettek", és nem úgy, mint akik vissza akarnának aludni... Úgyhogy hívtam is Gáboromat, aki ugye már korábban lement dolgozni, hogy jöjjön és ha ébren van, akkor a Nővérét is hívja. Természetesen ébren volt már Tücsi, akitől a Lányok elsőre szintén sírógörcsöt kaptak, mint ahogy mostanában mindenkitől, akit "nem szoktak meg". De, ha jól emlékszem, akkor hamar megbékéltek, főleg Kincső, aki az utóbbi időben inkább barátságos, míg most Zsófi lett zárkózottabb. Teljesen változó, mikor ki a barátkozóbb.

Szokás szerint nagyon hamar eltelt ez az első nap, de azért belefért egy piac-játszótér út a délutánba, merthogy délután nem aludtak túl jól a Csajszikák. Ebédre csirkepaprikást főztem, ha már hazajöttek, kezdjük egy jó kis magyar étellel. :) Ilyenkor mindig megosztva főzünk Árpival, eddig mondjuk nagyobb részt vállaltam magamra, de most egy kicsivel kevesebbet szeretnék, főként a jövő vasárnapi programunk miatt, amire nem kicsit kell majd készülődni... De erről majd akkor bővebben.

Tücsiék megint két hétig maradnak nálunk, ami már most kevésnek tűnik, utána pedig mi megyünk hozzájuk karácsonykor. Sokszor belegondolok, hogy mennyivel jobb nekem, akinek itt él a testvére, én nagyon nehezen viselném, ha a Hugommal évente csak 3-4-szer találkozhatnék. De ők ezt bizonyára megszokták, hiszen már több, mint 20 éve él kint a Tücsi. Na, de hogy jobb dologgal folytassam, igyekszünk kiélvezni, hogy most itt vannak, ha az időjárás nem is akar kedvezni nekünk, nem keseredünk el. Viszont jövőhét utánra már jó időt jósoltak, úh. a kisvasutazást, amit tervbe vettünk, mindenképpen megvalósítjuk, csak tanulva a nyíregyházi tömegből, megvárjuk az iskola elkezdését. :)

És akkor "pár" kép a mai napból:

Barátkozunk. :)

Kincső és a könyv, valamint a kisautó,

amit egyből tesztelt.

Zsófi mutatja az Ő autóját.

Nem tudom, ki szórakozott jobban,

a fotós (Gábor), vagy Jonas!?

Zsófi a lufival - még sosem volt lufijuk. 

Most már nem is értem, ez hogy lehet!?

Ha egy üzlet beindul - nincs megállás,

lufifújásban sem volt, de bírta a David tüdeje.

A megunhatatlan séta (Zsófi és Dani),

valamint David barátkozik Kincsővel, 

akit könnyen meghódított a lufival. :)

  Zsófi és az autók.

A nap folyamán többször visszatért az autókhoz Zsozsókánk.

Ebéd után egy kicsit kidőltek a Srácok... :P

Jonas is élvezte a játszóteret. :)

Babahinta híján ölben hinta jutott a Lánykáknak. 

Tücsi élvezi Kincső társaságát.

Itt pedig szerény személyem hintáztatja másodszülött gyermekemet.

Zsófi itt sem bírt betelni a csúszdával.

Kincső nagyon élvezte a kisautóban való trónolást.

Zsófi is, csak ő sokszor elrévedezik a többi gyerek irányába. 

Egyébként nagyon ügyesen rázta a "sárkányt" (vagy mi ez).

És persze mindenhova sétálva mentünk!!! :)

Fodrász

Úgy látszik, hiába várom Balázstól a képeket, sosem fogom megkapni, úh. nem is várok tovább, beszámolok arról, hogy hétfőn fodrásznál jártunk a Lányokkal. Egészen pontosan Balázsékhoz jött házhoz (ill. műhelybe) a hölgy, aki az összes fiút megnyírta, és akit eredetileg csak meg szerettem volna kérdezni, ha már ilyen rugalmas, hogy vállalná e a Lányokat is? Válasza egy persze volt, és hogy lássam mennyire komolyan gondolja, Feri bácsi után rögtön minket hívott (Kincsővel), hogy foglaljunk helyet. Kincsőnk nem nagyon vette szívesen az idegen "néni" "matatását", és amikor látta, hogy a feje forgatásával nem éri el célját, azaz hogy békén legyen hagyva, nekikezdett hangszálai erősítésébe... Persze sűrű fejrángatás közepette, hogy ne csak a hangját tudjuk "élvezni", hanem még birkózhassunk is Vele. :) Aztán végül csak sikerült valahogy levágni a hajacskáját, ugyan a két füle mögött nem teljesen egyforma a hosszúság, rövidség, de ez szemből nem tűnik fel, oldalról meg úgyis mindig csak az egyik oldalát látja az ember. :P

Jött Zsófi, aki elvileg sokkal elutasítóbb idegenekkel szemben. Elvileg. Ő egy mintaalany volt!!! Legnagyobb meglepetésünkre. Nem mondom, hogy nem moccant meg, mert ez nem igaz, viszont nem annyira mozgott, hogy hátráltatta volna a fodrászt. Nagyon jó fej volt. Ezt tükrözi is a frizurája, ami sokkal jobban sikerült, mint a Nővéréé. Nagyon büszke voltam rá. Ilyenkor szintén eszembe jut, milyen jó, hogy két gyerekem van, az egyik tuti nem hagy cserben. Általában. :)

Ha végre eljut hozzánk Bazsitól a fénykép, akkor már töltöm is fel.

Simogat

Kincsőnél két napja vettem észre, hogy érti és tudja, mit jelent a simogatni szó. Történt, hogy Zsófi valamiért sírva fakadt, talán pont Kincső miatt, erre én kértem, simogassa meg a Zsófit, vigasztalásként. Legnagyobb meglepetésemre Kincső kinyújtotta a kezét és megsimogatta Zsófi arcát. Ugyan belenyúlt a szemébe, amitől Zsófi újabb sírórohamban tört ki, de a gesztus a lényeg. :) Próbáltam utána mást is megsimogattatni Kincsővel, de mindig CSAK a Zsófit simogatta meg. Nagyon édes volt. Tegnap viszont az Apját is megsimogatta, mikor mondtam Neki, ma reggeli után pedig Gábor mondta Neki, hogy engem simogasson meg és megtette. :) És már finoman simiz, nem nyúl bele a szemünkbe, szóval nagyon ügyes. :)

Aranyosak...