Édes Kislányaim! Most már alszotok. Végre. Azért annak nagyon örülök, hogy az esti alvás ennyire zökkenőmentes. És annak is örülök, hogy ennek a napnak vége... Apa a hétvégén belehúzott a munkába, tegnap szerencsére eljött Mami, de a mai napot egyedül kellett vinnem, ezt az élményt olvashattátok eggyel lejjebb.
Tegnap viszont történt valami, ami eddig még nem. Tudatosan reagáltatok. Zsófi "visszabeszélt" a Maminak, nagyon édesen gügyögött, Kincső pedig látván, hogy rámosolygok, visszamosolygott. Leírhatatlan az érzés, ami átjárt minket. Zsófink egyébként már egy ideje az előke láttán teljes eksztázisba jön, már tudja, hogy az összefügg a kajával. Ma úgy vettem észre, Kincső is kapisgálja, mert elkezd tátogni, meg forgatja a fejét, keresi a cicit, ahogy ráteszem a partedlit.
Valahol tök jó érzés, ugyanakkor meg ez is azt mutatja, hogy nőttök. Ezt már nem csak a ruhákon veszem észre. Zsófi, Te már a 62-es ruhákat hordod, kis Drágám, és bizony egyes 56-os méretű rucik Kincsőre is szűkek. Öröm látni, milyen szépen fejlődtök, hamarosan írok is a tündéri hurkáitokról. :)
Holnap megyünk valami gyógytornász féléhez. Nem tudtam megjegyezni a pontos nevét, valami idegen kifejezés. Ott majd mutatnak gyakorlatokat, amiket végre kell itthon hajtanunk, aztán le is fogják ellenőrizni, hogy mennyit fejlődtetek. Tisztára mint a suliban... Szerencsére ezeket a kis tornákat élvezitek, legalábbis amiket a Nagymamák, meg néha én végzek rajtatok. Bár a holnapi biztosan fájdalmas lesz eleinte, de túlélitek. Árpi Nagypapi visz minket, ami hatalmas szó, mert ő még a saját gyerekeit se vitte sehová, de Veletek már sétálni is volt!!! Sőt, holnap nem mózeskosárban fogja vinni valamelyikőtöket, hanem kézben!!! Azt hiszem, büszke rátok. Persze 4 fiú unoka után... Igaz Tücsi? Neked is jó volt leány gyermeket babusgatni, ugye??? :) Tücsi nagynénitek a héten is gyönyörű zoknikat küldött nektek. Jó lenne Anyátok is megtanulna kötni, mert a Mami is nagyon szép kardigánokat, nacikat, sapikat köt. Na, nem mintha olyan nagyon sok időm lenne, de mégis... Na, majd egyszer. Hímezni már megtanultam, míg rátok vártam. :)
Megyek, kikészítem, mit kell vinnünk holnap magunkkal, nehogy valami itthon maradjon. Jó éjszakát Babáim, szép álmokat, szeretlek Benneteket!
4 megjegyzés:
Szia Vivien!
Ágitól találtam ide. Nehogy, hogy azt gondold, kevesen olvasnak.... :) Eddig én sem kommenteltem.
én még ugyan nem vagyok Anyuka, de örömmel olvaslak. a Lányaid gyönyörűek :)
Sok-sok erőt: Melinda
Drága Vivien!
Jókat mosolyogtam a bejegyzéseidet olvasva!Megvallom őszintén nekem nagyon tetszett a lányok hangja:))Olyan édesek.Tudod,nekem innen a képernyő elől 23 mp et hallva:))Abszolút megértelek.És bár/sajnos/nem volt egyszerre két kisbabám,aki sírt volna,de tudom mennyire letud fárasztani még egy síró gyermek is.Pláne,ha nem tudod miért is sír?!
Csak annyit mondhatok,hogy az első három hónap szükséges ahhoz,hogy mind az anya ,mind a baba/ák megszokják egymást.Tehát össze kell szoknotok!Aztán mikor kialakul a napirend,meglásd könnyebb lesz!
Szerintem a lányok szolidaritásból sírnak.Ha egyik elkezdi a másik neki fog,érted?:))
Na kíváncsi vagyok erre a tornára:)De biztosan jó lesz!
Puszillak,
Timi
u.i.írta Ági,hogy szeretnéd olvasni a blogomat!Előre is köszi:))Megírom Áginak priviben a dolgokat.Rendben?
Kedves Melinda! Én se voltam még anyuka, amikor elkezdtem olvasni a blog-okat, és igazából nem is nagyon hittem, hogy egyszer én is fogok ilyet írni, bár mindenképpen szerettem volna naplót vezetni, de abból indultam ki, h végül terhes-naplót se vezettem. Mégis meglepő módon tudok erre időt szakítani, és kell is, mert kikapcsol, megnyugtat, ha éppen olyan idegállapotban vagyok. :)
Köszönöm szépen az érdeklődésedet és a Lányok dicséretét is. :)
Kedves Timi, köszönöm a biztatást, rám fér! Akkor már csak pár hetet kell kibírnom... :) Meg egy napirendet sem ártana összehoznom.
Gáborommal mi is beszéltük, hogy szolidaritásból sír a másik. Illetve mi azt is mondjuk, h egymást hergelik fel. :) Mert ha az egyik elhallgat, akkor a másik is, és szinte egyszerre kezdik újra.
Köszi előre is, h megadod az olvasási engedélyt. :)
puszi. Vivien
Megjegyzés küldése