2009/11/11

Látogatók a kórházban

Tudom, tudom! Miért most írok a kórházi látogatókról??? Azért, mert tegnap jutott eszembe, hogy elkövettem egy nagy hibát: nem a kórházba látogatókkal kezdtem a sort. :( Elnézést ezért. Fogjuk fel kezdők bakijaként. :)

A kórházba is sokan eljöttek meglátogatni minket, olyanok is, akikre nem számítottam: Tibike, Ági néni és Gombár Zoli. Elkövettem még egy hibát: nem készült mindegyikükről kép a kórházban, így utólag készültet fogok ide betenni. Remélem, nem baj. Az első látogatók - természetesen - a szűk család volt: Csilla ért be elsőként Zolijával.



Délelőtt és délután is bejött Jutka (Nagyi) és Árpi (Nagypapa) is.



Aztán Anyuék (Mama és Papa) is befutottak - egyenesen a Zalából. :)





A következő napokban jött be Balázs, ő kétszer is vizitelt nálunk, Ági néni Pista bácsival, Ági néni szintén bejött még egyszer, amíg Zsófival lent voltunk, bekukkantott a fiúk Elinger Zoli is.

Tibike szintén eljött. Ő Apa gyerekkori barátja. Jó fej srác, a stílusa egyedi, ugyanakkor magával ragadó. Néha nem tudok rajta eligazodni, de ez így van rendjén. Ha megismeritek Tibit, megértitek, miért írtam ezt. :)



Aztán bejött a Déditek is. :) Ugyan nem nagyon szereti, hogy ezt mondom rá, de ha egyszer ő a Dédi, akkor mit mondjak rá!? Nagyon tetszetek neki, szeret benneteket. Még csak 75 éves, vagy inkább már, nem is tudom, melyiket használjam, hiszen szerencsére olyan jól néz ki, hogy jó pár évet letagadhatna a korából. Remélem, még sokáig élvezhetitek az ő társaságát is!

A legnagyobb meglepetés mégis Gombár Zoli látogatása volt. Zoli sokat változott az elmúlt pár évben, ahogy ő is mondta, felnőtt a keresztapaságra. Ő Csilla keresztapja - papíron... :) Nagyon jólesett, hogy meglátogatott minket, nagyon örültünk neki! Reméljük, itthon is látjuk majd még őt!

Apa még ott, a kórházban kipróbálta a pelenkázást, méghozzá nagyon ügyesen! Felháborodott, amikor megtudta, hogy a Mami már pelenkázta Zsófit, úh ha kellett, ha nem, átpelusozta Zsocit. :)



És hol volt mindeközben Kincső??? Ezt mind tudjuk.



DE szerencsére 5 nap múlva már a közelében tudhatott minket. Pár nap múlva pedig már Apa is kezében tarthatta Őkisasszonyságát, én pedig etethettem Őt is! Azóta is etetem, ciciből ráadásul, de ezzel is eldicsekedtem már. :)

Nincsenek megjegyzések: