Már fél lábbal kint vagyunk az ajtón Bánk felé, de ezt még muszáj lejegyeznem, különben jól elfelejtem. Nem először vettem észre, hogy amint említettem volt, Lányaink miután jóllaktak, bájosan dobálják le az ételt a földre. Van, hogy megvárják, hogy kiürüljön a tányérjuk és azt csak azután hajítják az étel után, de van, hogy ételestől dobják a földre. Ezért is tekintünk el a tányéralátéttől, még ha gyönyörűek is, és inkább úgy használjuk a tapadós tányért, ahogy kell. Így legalább van időnk elkapni a tányért, mielőtt repülne... :) De ettől még az ételek nagy része a földre kerül, ha Lányaink úgy akarják. És itt jön képbe a porszívó. Ami nem tárgy. Hanem élőlény. Méghozzá kettő. És nevük is van: Kincső és Zsófia. Merthogy valamiért jobban ízlik nekik a földről felszedegetett reggelijük, ebédjük, mintha az asztalnál ülve, szépen elfogyasztatták volna... :))
És most mentünk. Majd vasárnap jövünk. Ide lehet, hogy csak hétfőn, de jövünk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése