2010/09/22

Összefoglaló szept. 19.

Mivel az előző bejegyzés nem csak szövegben, de képekben is hosszú lett, ezért döntöttem úgy, hogy a vasárnapnak egy külön bejegyzést szentelek. Már csak azért is, mert vasárnap reggel összepakoltuk a cuccainkat és mentünk Fótra, Anyuékhoz, ahol végre kipróbáltuk a kemencét. Hm, még az emlékétől is összefut a nyál a számban. :) Anyuék tudták előre, hogy nem tudunk sokáig maradni, ezért már jó előre befűtötte Apu a kemencét.

Sült pulyka, krumplival.

Sólet.

Töki pompos.

Ezek a finomságok szépen, egymás után lettek kész, amire nem kellett várni az az utánozhatatlanul finom tyúkhúsleves volt. Lányok is kaptak belőle, csak csirkemell husival. Nekik is nagyon ízlett. Én is egy hatalmas tányérral ettem, amit mi egymás között csak bilinek neveztünk el a mérete után. :) Igazából két ilyen tányérral is meg bírtam volna enni, olyan jólesett. DE tudtam, hogy ezután jön a sült pulyka, amit nem hagytam volna ki. :)

Itt éppen a tésztát igazítják vissza a szájukba. :)

Nagyon örültem, hogy Péter bácsi nem csak ígérte, hanem valóban be is ugrott hozzánk, még ha csak pár percre is. Múltkor írtam, hogy sajnos a keresztelőre nem tudott eljönni, amit ő is bánt, de itt legalább nyugodtan tudtunk egy picit beszélgetni. Kérésére a Lányokat beültettem az etetőszékbe, hogy jobban tudja nézegetni Őket. :) Egy darabig el is voltak benne, kacérkodtak Péter bácsival, huncutkodtak, egyből szívükbe fogadták, pedig nem ez a jellemző.






Négy órakor el kellett indulnunk, Anyu is jött velünk, hiszen vállalta a babysitter szerepét, amíg mi Gáborral táncikázunk. Mert igen, elszántuk magunkat, és el is mentünk a tánciskolába, ahol nagyon jól éreztük magunkat, és ahova mostantól minden vasárnap megyünk. :) Köszönjük szépen, Anyu, hogy lehetővé tetted, hogy elmehessünk. :)

Nincsenek megjegyzések: