2010/01/26

Vasárnap, 2010.01.24.

A vasárnap a pihenésé, négyünké. Ha jó idő van, elmegyünk sétálni is, de a nap nagy részében csak punnyadunk. Van, hogy egész nap hálóruhában flangálunk, nem zavar senkit. A Csajokat sem öltöztetjük ki, élvezzük, hogy egész nap Velük vagyunk, körülöttük töltjük a napot. Új helyet csináltam nekik, bár még nem fenyeget a veszély, hogy legurulnának a kanapéról, de így mi is kényelmesebben oda tudunk heveredni melléjük. :) Jól kipárnáztam, hogy ne fázzanak a Lányok lent. Az ötletet egyébként Gyöngyi adta, akivel előző nap beszéltem. Ritu hívott, hogy kiesett az első fogacskája. Kristófnak is. Annyira édes volt, ahogy ezt elmesélte nekem. Már maga az, hogy felhív. Ezt szeretem, hogy szeretnek a Gyerekek, akiknek egykor minden nap része voltam az életüknek. Nagyon jólesik, hogy fontosnak tartják elmesélni életük fontosabb mozzanatait.

Tehát anno a Rituéknak mi is ilyen mászó terepet készítettünk, de ez már olyan rég volt (6 éve), hogy nem emlékeztem rá.

Szép idő volt, így délután elmentünk egyet sétálni. Éppen hogy hazaértünk, szó szerint, mert én még át sem öltöztem, amikor csöngettek. Gondoltuk, hátha Gábor nem itthon lévő szüleihez jött valaki. Hát nem. Jól meglepődtünk, amikor kiderült, hogy "Sztyui"-Ági jött el hozzánk. Stewardess volt, innen a fonetikusan leírt becenév. Már régóta tervezte a látogatást, mindig közbejött valami, de vasárnap jött, és ahogy mi azt a látogatóinktól szeretjük, sokáig itt maradt. Egészen fürdetésig. Mi közben Gáborral kitakarítottuk Döncit is, mert olyan jól elvolt a Lányokkal, hogy ránk nem is volt szükség. :)


Ági fia Zozo jelenleg Japánban van. Tanul. Imádja Japánt, és a japán lányokat... ;) Nagyon édes volt tőle, hogy saját maga választott a Lányainknak ajándékot: partedlit!


Azért fotóztam le, és azért emelem ki, mert talán emlékszünk még arra, hogy nem is olyan régen Katitól szintén partedlit kaptunk - egyenesen Kaliforniából. :) Tehát Kislányaink partedlijei elég nemzetköziek. Természetesen vettünk már németországi Aldi-ban is partedlit, az bebújós, hosszú ujjas. :)

Természetesen nem felvágni szeretnék, nekem van a legkevesebb közöm ezekhez, csak olyan jól jött ki, hogy pont mind a két helyről előkét kaptunk. :) Ágitól pedig body-kat, amiket ezúton is köszönünk szépen. :) Lehet, hogy nemzetközi előkegyűjtésbe fogunk!? :)

2 megjegyzés:

Natimi írta...

Nagyon jó képek!!
Jó ötlet volt letelepedni a földre.Mi is imádtuk az ilyet:))

Puszi,
Timi

Borzási A. Kriszta írta...

Nagyon jók a képek, s az ajándékok is.
Élveztem ezt a bejegyzést!:)