2010/01/31

Házfogságra ítélve

Na jó, nem teljesen igaz, de az igen, hogy a ránk szakadt hó teljesen keresztbe vágta a hétvégét illető terveinket.



Szerettünk volna kimenni Fótra, sőt, szerettünk volna kint is aludni, örömet szerezve ezzel Anyukáméknak (és nekem), de mind az aktuális hómennyiség és időjárás, mind az időjósokat hallva úgy láttuk jónak, józannak, ha itthon maradunk és nem kockáztatunk. Csajok is nyűgösek voltak, én is, valószínűleg ez a rengeteg frontnak köszönhető, vagy már régen borultam ki... Nem tudom, lényeg, hogy szombat estére senki nem volt szép állapotban, Gábort kivéve. Aztán este a Lányok annyit ettek (ciciből, mi másból!?), hogy mondtam is Gáboromnak, na, ma éjjel nem fognak korán kelni a Lányaink. Arra legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy reggel 7-ig fognak aludni! Húú, ettől a nagy alvástól mindenki új életre kelt. :) Ráadásul Anyuék is átugrottak egy pillanatra, ha már annyit készültek előző napra, ne vesszen kárba a sok kaja, hoztak belőle.

Tegnap kiéltem hólapátolási szenvedélyemet, így mára (nekem) a kellemesebb rész maradt: séta édes kettesben az én Gáborommal!

Mutatjuk a Jézuska ajándékát: a Szerelmespár-kesztyűt, amiben valóban jobb a séta. :)

Ezalatt Jutka sétált az udvarban a Csajokkal, akik aludtak egy jót a babkocsiban.

Az esernyő nagyszerűen védte a Lányokat az átázástól, mivel a hó még ma délelőtt is megállás nélkül esett.

Ma még az ebédre sem volt gondom, úh. nagyon élveztem a délelőttöt. Élvezem a reggeli összebújásokat négyesben, ahogy összeizzad a fejünk a gyerekekével, annyira odabújnak hozzánk. Kincső feküdt ma mellettem, figyelünk az igazságosságra, és ma még a kezecskéjével is fogta az államat. :)

Kincső és a "babos-kendő"

Tegnap Kincső távol-dobást játszott, és elég szép eredményt ért el. :)

Karika játékát hajította el mint egy profi. :)

És hogy Zsófiról is legyen kép, ha már az előbb említettem az igazságosságot. :)

Ha már hajat mostam, legyek én is a képen. :)

Reméljük, jövőhéten kedvezőbb lesz az idő és nem kell itthon maradnunk megint. Meglátjuk. Egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek minket, de bízzunk benne, hogy hétvégére jobb lesz a helyzet. Én ugyan imádom a havat, de ha korlátoz a mozgásban, akkor már nem igazán. Kedden mennünk kéne fejlődésneurológiára is, jó lenne, ha nem kéne új időpontot kérni, hátha nem kell többet menni oda sem.

Na, megyek, mert Apa nem bírja a kiképzést... :)

4 megjegyzés:

Kriszta írta...

de szép édesanya vagy:) jó látni téged így közelebbről is.
szerencsések ezek az ikrek:) ennyi szeretet, meg minden:)

g.Vivien írta...

Aranyos vagy! Köszönöm szépen. Én is szerencsés vagyok, hogy Ők a Lányaim! :)

Natimi írta...

Gyönyörűek vagytok a képen!Komolyan!Csodálatosak a lányok!Nem tudom miért van ez?....de ha kisbabát látok rögtön szeretnék még egyet:))

Annyira helyesek!A kendős kép isteni!!:)
Látom a ti szombatotok sem volt szuper!A mienk sem.Jobban mondva az enyém:s
Biztosan front volt:))

Szépek az ajtóra ragasztott nevek:)
Reméljük jövő hétvégén már a nagyszülőknél alhatnak a kicsik a szüleikkel:))

Puszillak,
Timi

3 kislány, én meg egy férj írta...

Az utolsó képen szenzációsan néztek ki. Alig várom, hogy menjetek a fotóshoz!
Annyira gyorsan nőnek a lányok. Amikor nekem mondták ugyanezt, nem hittem el, most, hogy a tieid fejlődését követem nyomon, már igen..
Puszillak,
Ági