2010/04/29

Köszönöm

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, amit az előző bejegyzésemhez kaptam! Ez a sok kedves tanács megér egy bejegyzés-választ. Sorrendben kezdeném, úgy illik.

Ági: Én szeretek szoptatni, és sajnálom, hogy már csak egyszer megy naponta. :( Jó volt, amikor a Csajok valamiért nagyon elkeseredtek, vagy egyszerűen csak azért nem tudtak elaludni, mert annyira fáradtak voltak, ilyenkor előkaptam a cickót, ők rátapadtak és megszűnt minden baj, édesen elaludtak. Tudom, sok hozzáértő ezt is tiltja, hogy a baba a cicin aludjon el. Nem tudom, úgy érzem, nem lettek elkényeztetve ezáltal, viszont megnyugvást kaptak tőle, és számomra ez a legfontosabb.

Viszont azon elgondolkoztam, hogy talán natúr joghurtot kaphatnának, egy kis saját meggyel ízesítve. Tejet Anyu mondta, hogy hígítva adhatnék nekik, de bevallom, nem szívesen teszem, úh. várok még vele. Nem biztos, hogy egy éves korukig, de egyelőre nem hiszem, hogy fogok nekik tejet adni.

Tápszerből, szintén a doki javaslatára, mi nem hipoallergént vettünk, mert szerinte rossz az íze. Ugyan BEBA-t vettünk, mert erről tudom, hogy jó minőségű, de úgy látom, hogy nem elég tápláló. De ez csak egy feltételezés. Ha lesz egy kis időnk, elugrunk vásárolni, és veszek másik fajtát is, hátha az jobb lesz. Ki kell kísérleteznünk ezt is többek között, mint ahogy sok minden mást is. Mennyivel másabb Anyának lenni, mint babysitternek!!! Ezekkel a problémákkal soha nem nekem kellett megküzdenem. :)

Móni: Félek, hogy a Túró-rudi nálunk sem fog megromlani, mert mi is nagyon szeretjük Gáborral. Alig várom, hogy a gyerekek "miatt" venni "kelljen" ilyen finomságokat... :)) A kakaóról szintén annyit, hogy mind a kettőnknek arra nyílik ki a szeme... :)

Én szívesen főzőcskézek, mert egyelőre belefér az időmbe. Ha kell, inkább a mi másnapi ebédünket megfőzöm este, de a gyerekekét frissen csinálom. Ez most még jó így, de majd ha elkezdünk játszótérre járni, meg olyan jó idő lesz, hogy délelőtt sem bírok bent maradni a házban, akkor valószínűleg az övékét is este fogom elkészíteni. Lehet, hogy kipróbálom a párolást. Én is a főtt étel levével szoktam hígítani. Azért is főzök már sok vízzel. :) Tápszerrel eszembe se jutott soha, bár mondta a doki is, de már alapból olyan büdi a tápszer... Mondjuk van még anyatej a mélyhűtőben, de legutóbb, mikor azt adtam nekik, hát úgy kiköpték, hogy csak na! Lehet, más lett az íze, fene se tudja.

Háát, igen, néha én sem ettem volna meg, amit szegényeknek főztem, olyan ízetlen volt. A tárkonyt annyira nem ismerem, de ki fogom próbálni. Leveshez, húshoz jó, ha jól tudom, ugye?

Nem számolom, mennyit esznek, mert úgysem tudnék többet beléjük tömni, max. tápszerből, mert az könnyen lefolyik a torkukon, de azt meg nem adok nekik, szokják meg a rendes kaját. :) Kőszívű Anya vagyok. :P

Edit: Érdekes, hogy egyik doki azt mondja, adjunk tejet, a másik meg ellenzi. Kíváncsi lennék arra, mi sülne ki abból, ha több, különböző korú doki ülne össze, leírva több dologról a véleményüket, tapasztalatukat. :)

Én is próbálkoztam bébikajával, amikor két különböző ételt köpött ki a Kincső egymás után, de azt sem ette. :( Csak a tápszer segített. Lehet, hogy volt valami aznap a levegőben. De csak abban a levegőben, amit ő szívott... :) Egyébként ma bébikaját kapnak, friss zöldség híján. Kíváncsi leszek, megeszik e. Zsófi nem válogatós, csak nagyon ritkán kezd el finnyáskodni. Általában akkor, ha nagyon éhes, mert akkor annyira üvölt, hogy a kimerültségtől nem bír enni.

Jó, hogy említed a sót, mert én is úgy tudtam, hogy nem kaphatnak, viszont szintén dokitól tudom, nem a miénktől, ezt tőle nem kérdeztem meg, hogy nyugodtan lehet adni nekik. Tényleg nem jó sok orvos, szakember véleményét kikérni, mert csak össze-vissza lesz az ember zavarva. Kell(ene) egy ember, akiben megbízunk, akinek adunk a szavára, a többit pedig meg sem hallani, látni. Csak hát ez is olyan nehéz, hiszen szeretném én is a legjobbat a Gyerekeinknek.

Köszönöm mégegyszer a tanácsokat, hasznosak voltak, mindegyikből elvettem, ami nekem tetszett, ami az ízlésemnek való. :) Tudom, nem vagyok és nem is leszek tökéletes szülő, de legalább hadd próbálkozzak az lenni! :) Remélem, máskor is adtok nekem tanácsot, ha elakadok!? :) Puszi Nektek! Vivien

2 megjegyzés:

Edit írta...

szia!

nekem anno a volt főnökasszonyom nyomta még - 1,5 évvel idősebb a gyerkőce - hogy olvassam a Suttogót, mert az a MÉRCE, a TÖKÉLETES, az UTÁNOZHATATLAN, e szerint KELL nevelni a gyereket... Megvettem a könyvet, elolvastam az egészet. Olvastam, hogy jó a gyereket sírni hagyni, hogy ne vedd fel rögtön, hogy 5 percenként menj vissza hozzá, majd 10 percenként, stb, stb, stb...
Aztán megszületett Gergő - és magasról tojtam le a könyvet. Mindent úgy csináltam, ahogy én jónak éreztem. A dokink a környék legjobb orvosa - állítólag -, adott tanácsokat etetésre, mindenre. Jól jöttek a naplós tanácsok is, de jól írtad: válogatni kell saját érzéseid szerint.
Abban a könyvben egy jó dolog volt szerintem: a napirend kialakítása. És bár a könyv szerint már születés után nyomulni kell vele, szerintem ez hülyeség. A napirendetek életkor szerint változik, és mindig csak egy-egy dolgot tudsz fixé tenni.
Mi pl. nem azzal kezdtük, hogy "belevertük" a gyerekbe, hogy "este 8kor fürdés", hanem a rituáléhoz szoktattuk hozzá.
Meg kell szokniuk, hogy pl. szerintem ti még itt járhattok 7 hósan:
reggeli-alvás-ebéd-alvás-uzsi-játék-fürdés-alvás.
Kb.
Vagy valami ilyesmi, bár ez nekünk már rég volt.. :-)
Mindenesetre csak azért írtam ezt le neked, hogy csipegess tőlünk, mindenki a saját tapasztalatát írja le. Mindenkinek voltak jó és rossz napjai (nekem pl. a legrosszabb az az első 1,5 év volt, mikor folyamatosan kelt Gergő éjjelente is 2*. A személyi csúcsom a 1,5 héten keresztül minden éjjel hajnali 2től reggel 5ig való bömbölés, nyafogás, vergődés - ami előtte is rendszeresen megvolt heti 1*, de nem folyamatosan. Két gyerkőccel - bele se merek gondolni, bár akkor az ember kapásból másképp indul neki... )
Nekem pl. anno sokan nyomták, hogy ne ringassam Gergőt, mert nem lesz jó, nem fogunk tudni elszakadni,nem fog tudni egyedül aludni stb... Sikerült. Leszoktattam az éjszakai evésről, leszoktattam az éjszakai átmászkálásról különszobába kerülés után. Leszokott először az esti ringatásról, majd a nappaliról is. Elalszik egyedül, elalszik másnál - csak a cumi kell még.
A kajáknál meg...
Tápszeres volt, majd üveges kajás. Nagyon sokáig nem evett darabosat - mikor már más kortársai rég. Aztán egyik napról a másikra - és komolyan, szó szerint - elkezdte enni az ebédemet, majd azóta is termeli a cuccokat. Olyan szépen elkezdett rágni, hogy azóta a pépesebb kajákkal (krumplipüré, főzelékek) vannak gondjaink, de lassan azokat is megszokja...
Csináld azt, amit a szíved diktál, hallgass az orvosodra-védőnődre, aztán ennyi.
(ja, mégvalami. Figyelj arra hozzátáplálásnál, hogy van-e a családban valamilyen ételallergia. Nekem pl. anyósom-sógorom dió/dióféle allergiás, így Gergő 2 éves koráig nem ehetett volna ilyet. Természetesen anyósom úgy döntött, hogy bebizonyítja, hogy ez hülyeség, és adott neki diós édességet - szerencsére nem jött ki neki allergia. De ezekre figyelni kell)
bocsi, kicsit hosszú lettem, de ezek saját tapasztalatok :-)
Végül a dokim egyik tök jó mondata - nekünk épp a pelusmeglét miatt mondta - :
"Ne törődjön vele, hogy mit mondanak mások.
Ne foglalkozzon azzal ,hogy a szomszéd/barátnő/unokatestvér gyereke ennyi idősen már rég csinálta ezeket a dolgokat.
Minden gyereknek van egy saját tempója, ami neki megfelelő.
Semmit nem szabad erőltetni, mert csak rosszabb lesz.
Egyszer úgyis mindennek eljön a maga ideje."

Vivien írta...

Köszönöm, Edit! :) Szerencsére nálunk nem nagyon volt, van éjszakai sírás. Kop-kop-kop. :) És nekem is tanácsolták, h 3 hónaposan már át KELL aludniuk az éjszakát NEM szabad nekik éjjel enni adni!!! Hát én adtam, és mégis leszoktak róla, úh. teljesen osztom, hogy minden gyereknek más a tempója. Annak azért örülök, h a két Lányzónak nagyrészt egyforma. :) És hidd el, nem olyan nehéz, mint sokan hiszik. Nekünk ez a természetes, mi így vagyunk boldogok, és elégedettek. :)

Puszi. Vivien