2010/04/28

Mindennapi ételük

Nem vagyok nagyon laza e téren. Ez valószínűleg a koraszülöttségüknek köszönhető, mert minden ételt úgy vezetek be nekik, hogy levonok egy hónapot a korukból. Ezért is örültem, amikor hét hónaposan még mindig szoptattam, és még mindig szoptatok, igaz már csak naponta egyszer. Remélem, még sokáig fogom tudni így is táplálni a Csajokat.

Sokáig nem is volt baj az evéssel, az étvágyukkal, viszont mostanában egyre nagyobb fejtörést okoz, mit adjak nekik, hogyan adjam nekik, és hogy mennyit csináljak belőle?

Valami "elromlott" a Lányokban, remélem, hamarosan "megjavul"! Zsófi egyáltalán nem volt se válogatós, se étvágytalan, mindent megevett, sokszor még kevésnek is bizonyult a szerintem elég nagy adag ennivaló, ezért többször ki kellett egészítenem tápszerrel, főként az ebédjüket. Kincső végülis az eleje óta kicsit finnyás volt, ha ez a jó jelző rá egyáltalán. Valamiért nem volt lelkes, ha nem anyatejet kapott, de a gyümölcsöt elég hamar megszokta. Mondhatni, ez az egyetlen az összes étkezés közül, amivel nincs baj. Nem is nagyon merek variálni vele, adom a szokásos két körte egy alma reszeléket. Merthogy lereszelem nekik, természetesen. Emlékszem, amikor még jó pár hete vadásztam a pici almákat, ma meg már a nagy almákat választom a két jól megtermett vilmos körtéhez. Mert ezt szeretik. Az alexandert nem. Mondjuk lédúsabb is, úh. teljesen megértem őket. Mióta gyümölcsöt esznek a székletük is príma, napi 2x mind a kettőnek szokott lenni.

Ebédre először krumplit adtam nekik, majd kevertem hozzá sárgarépát is. Eleinte imádták. Aztán már nem annyira, akkor kezdtem el csirkemellet főzni hozzá, meg zellert, fehérrépát, tehát végülis húslevest kaptak, csak turmixolt állapotban. Próbáltam az állagán változtatni, mert az elején nem ették. Mondjuk sót nem raktam bele, azzal nem akartam még terhelni a pocijukat, de végül muszáj volt ezzel is ízesítenem, és jó hígra csinálni, mert másképp a kukában kötött volna ki.

Borsót is kipróbáltam. Na, ez nem volt egyszerű, és gyors kaja. Megfőztem, lehéjaztam és szűrőn átnyomkodtam. Kicsit macerás, de emlékeim szerint a gyerekek nagyon szeretik a borsót, így úgy éreztem, megéri a fáradtságot. Első alkalommal elég szépen ették, aztán már azt sem. Egyszerűen kitalálhatatlan, mikor mit ennének meg.

Aztán múlt héten mentünk a gyerekorvoshoz, ezt már említettem, és rákérdeztem az étkeztetésükre, mert a sok "okos" szakkönyvben azt olvastam, hogy ennyi idős gyereknek még napi 500-800 ml anyatejet, vagy tápszert kéne ennie, plusz a normál kaja, ez ugye szoktatás szinten. Az én gyerekeim meg esznek reggel 120 ml-t, este 200 ml-t, jó esetben, de van, hogy csak 130 ml-t, és napközben még kb. össz-vissz 150-180 ml-t. A doki felvilágosított, hogy mindez a tápszer gyártók véleménye, és ne dőljek be neki! Kezdtem megkönnyebbülni, aztán mondja, hogy nyugodtan ültessük őket magunkhoz az asztalhoz, és egyék azt, amit mi. Reggelire vajas kenyeret felvágottal, ebédre rántott húst, sült krumplival, uborkasalátával (csak viccelt), sört még ne adjunk nekik... :), uzsonnára krémtúrót, túró-rudit, joghurtot, vacsira pedig újra azt, ami a reggeli volt, vagy az ebéd, altatásnál pedig tej, vagy tápszer.

Háát, kicsit kapkodtam levegő után! Egyelőre én nem merek tejtermékeket adni nekik, talán pár hét múlva. Egyelőre a mostani kajákhoz kéne hozzászokniuk. Tegnap ebédnél (is) velünk voltak. Adtam nekik a rizses húsból - de csak rizst. Érdekes, azt tökre ették! Zsófi a levesből kiszedett sárgarépát is ette, Kincső azt nem. Szóval érdekesek ezek a dolgok, és tudom, hogy régen ilyenkor már valóban rendes kaját ettek a gyerekek, én valahogy mégis ragaszkodom ahhoz, hogy fokozatosan ismerjék meg az ételeket. Talán azért is, mert így jobban látom, mi az, amit szeretnek, és mi az, amit nem.

Remélem, hamarosan rendbe jön az étvágyuk, mert nem jó ez a folytonos aggódás, vajon megeszik e, amit ma főztem, vagy nem!?

4 megjegyzés:

Ági angyalai írta...

Szia! Azon gondolkodtam miközben olvastam soraidat, hogy milyen jó, hogy leírod ezeket a dilemmákat, fejlődési fokokat. Én bevallom alig emlékszem már az etetéssel kapcsolatos mizériákra. Nagyon nagyon dicséretes, hogy még mindig szoptatsz, sok ikres feladja, mart macerás vagy más miatt. Talán emlékszel, hogy Noémi 6, Eszti 8 hónapig kapott anyatejet, én is büszke vagyok erre.
Viszont kizárólag 1 éves kor után adtam tejterméket nekik az allergiától való félelem miatt. Még tápszerből is a Hipoallergént kapták. Szerintem ezzel ne kísérletezz. Most jön a nyár, örülj, hogy gyümölcsdömping lesz, kísérletezz kedvedre.
Tudom, hogy rossz érzés ha elutasítják a főztödet, én rájöttem, hogy bizony ha valóban éhesek megeszik végül. Ebben aztán van gyakorlatod, a kicsiket sokat etetted nálunk. Csak ez egy új korszak és mint minden ilyen, próbára tesz .
Na majd szóban többet erről is..
Puszi
Ági

Mónika írta...

Szia Vivi!

Szerintem se aggódj, igaza van Áginak!
Tejterméket, pontosabban Túró rudit nálunk a lányok másfél éves korukba kaptak először, viszont azóta se lehet leállítani róla őket, ugyan úgy mint a kakaóról...
Én 1 éves korukig külön főzögettem a lányokra.
Pontosabban nem főztem, hanem pároló edényben készítettem mindent, még a sütőtököt is, és a pároló-lével hígítottam fel mindent...
(sokan nem állnak oda főzni egy gyerkőc miatt, egyszerűbb a bébikaját megmelegíteni)

Szerintem most tudod megalapozni a lányok étkezési szokásait, minél változatosabb ételekkel,amiket fűszerekkel (kapor, tárkony) is ízesíthetsz, hogy szokják az ízeket...
Én azt az elvet vallottam, és vallom a mai napig is, hogy csak azt adom a lányoknak enni amit én is szívesen megennék.
Nem kevertem semmilyen ételt tápszerrel.
(csak egyszer amit a lányok élből ki is köptek, majd egy laza korty után én is osztoztam véleményükben)

Kóstolót pedig bátran adhatsz nekik a sajátotokból is.

Ja, és ne számold, hogy mennyit esznek, mert bele lehet bolondulni, ha belekerül ebbe a mókuskerékbe az ember(lánya)
Jön a nyár, akkor eleve a nagy meleg miatt nem fognak annyit enni, mint amennyit a papírforma szerint elvárnak tőlük a "szakemberek", mi pedig a gyerekeinktől...

Puszi!

Móni

Edit írta...

Szia,

Én anno nem tudtam csak kb. 1 hónapig szoptatni - de azt is kiegészítve tápszerrel. A gyerekem él is virul - mint láthattad - nem lett tőle semmi baja. A tejre nekem azt mondta anno a dokim, hogy mivel tápszeres, és abban van tej, nyugodtan adhatok neki - természetesen nem a tehénből jött tejet, hanem ezeket a mai "tejnek" hívott valamiket (mert ezeknek az ultra-pasztőrözött csodáknak már nem sok közük van az igazi tejhez -amit szigorúan egy éves kor után, forralva-hűtve adhatsz csak nekik. )
A másik, hogy beálltam a fent említett anyukák közé, és nem álltam oda kaját főzni a gyereknek. No nem azért, mert lusta voltam, hanem azért, mert a gyerek nem ette meg az általam főzött kaját. És nézd meg, a gyerkőc ezt is túlélte. És képzeld, mindenevő lett.
Nagyon szerette a bébikajákat - én meg azért szerettem őket, mert sokkal változatosabban tudod adni nekik, mint a saját főztödet. (és újra megemlítem: főztem neki, de az nem tetszett neki egyátalán).
Ha főzöl neki, a só az egyetlen, amit egyátalán nem adhatsz nekik egy éves korukig, mert nem tudja feldolgozni a szervezetük, és kórházban köthetnek ki (természetesen ez a nagy mennyiségre vonatkozik, de ők semmilyen mennyiségben nem ehetnek még).
Olvass utána.
Nekem a dokim mondta, hogy a fűszerek nagy részét használhatod már, de sót tilos. Ha úgy főzöl nekik, hogy a tiétekkel együtt, akkor amíg az ő részüket ki nem szeded, ne sózz.
Szerintem ha nagyon nem megy a te kajád, próbálkozz bébiétellel - kecskeméti és a nestlé a legfinomabb-, lehet, hogy ők is csak ilyen téren válogatósak.
És mégegyszer: a fiam él és virul tápszerezés és bébiétel mellett is, erős szervezete van, és nem beteges -na meg nincs elhízva sem.
Üdv
edit

Ewe írta...

Szia Vivi!:)

Gondoltam leírom, hogy nálunk, hogy volt.
Én is megpróbáltam főzni de egyik gyerekem sem ette meg, hiába csináltam mindenféle trükköt. Pároltam párolóban, hogy semmi ne főjjön ki, aztán amc edényben főztem de soha semmi nem volt jó. Zoénál kezdtem a Hipp-el. Imádta és én is, hangsúlyozom nem azért, mert csak melegíteni kellett, hanem azért, mert megette és jóízűen. Nekem elsődleges szempont volt, hogy ne legyen benne tartósítószer és mesterséges színezék, lehetőleg bio cuccból készüljön és tényleg csak minimális cukrot tartalmazzon és inkább azt, mint édesítőszert. Szóval a Hipp és a Kecskemétit bátran adhatod. Egyébként ez utóbbit is a Hipp gyártja, csak magyar alapanyagokból de ugyan olyan szigorú feltételek mellett.
Tejet semmiképpen ne adj még Nekik. Zoénál 1 éves kort mondták. Máténál már 1.5 volt a korhatár. Napsi ugye 2 éves korig szopizott, Ő 2 után kapta de a dokinénink azt mondta, hogy külföldön már van olyan, hogy 3 éves korig egyáltalán nem javasolják. Apukám természetgyógyász Ő teljesen tej ellenes még így felnőtt korban se ajánlja. Állítólag a szervezetünknek semmi szüksége a tejre.
Viszont túrót, sajtot adhatsz Nekik. Egyébként ne parázz. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha hagyod a gyerekedet úgy enni ahogy szeretne, nincs erőltetés, hogy "na még egy kanállal" akkor szeretni fog enni. A legtöbb evészavaros gyerek olyan családokból kerül ki, akiknél nem engedték, hogy például mancsoljon a tányérban, kóstolgasson, ha nem ízlik kiköpje. Erről úgyis le fog szokni, de meg kell tapasztalnia mindent. És tényleg felesleges mérned, mert csak magadat idegesíted.:) Egy gyerek sem halt még éhen önszántából. Ráadásul mindenkinek más az igénye. Én például majdnem kétszer annyit eszem mint bárki más és senki nem hiszi el.:)))
Nálunk például az is bevált, hogy fél főttre főztem a zöldségeket és kistányérba raktam, mint más a ropit és azt nassolgatták. Aztán már nyersen is szerették. Most rögtön hozzáteszem, hogy Mátém ma már nagyon ritkán eszik meg bármilyen nyers zöldséget, viszont a levesekben imádja.
Na hirtelen ennyi jutott az eszembe, remélem tudtam segíteni egy picit:)
Ja és azt is megtapasztaltam, hogy amit nem szeretnek, de nem látják a kajában, azt is gond nélkül megeszik:)))))))