2010/04/20

Egy nap három program

Végre megint átélhettük, milyen is egy igazi hétvége! És milyen jó, hogy a Lányaink ilyen rendkívül rugalmasak, alkalmazkodóak, és a legfőbb, hogy partnerek mindenben!

 A meglehetősen mozgalmas hétvégénk már szombaton korán reggel kezdődött. Nem volt lustálkodás, nem volt összebújás, nem volt hosszan elnyúló, sokfogásos reggeli. És mindez miért nem!? Azért nem, mert reggel 9-kor jelenésünk volt a helyi uszodában. Babaúszásra mentünk! Bizony. És mivel Jutka is eljött velünk, ezért fényképek is készültek a Csajok első uszodás élményéről. Szeretik az új helyeket, de ahogy észrevettük, ez igazából akkor okoz nekik nagy örömöt, ha a szárazföldön maradhatnak... :))

Az egész egy fél órás kis pancsi, de már az első alkalommal az a feladat, hogy a gyerek arcába locsoljuk a vizet. Na, ez egyáltalán nem tetszett nekik. :) Az elején volt egy bemelegítő kis torna, azzal még nem volt bajuk, igaz, az még kint volt, nem a vízben, hanem a medence szélén ültünk, a Csajok meg az ölünkben. Elvileg három gyakorlatot kellett volna megcsinálni, háát, mi abból kettőt tudtunk, a merülőset nem, így is nagy volt az üvöltés az első negyed óra után. :) De nem mehettünk ki a medencéből. Biztosan tudják, mit csinálnak. Kíváncsi leszek, egy hét múlva hogy fogják viselni. Beszéltük Gáborral, hogy jó lenne itthon is gyakorolni a "merülést", ez a vezényszavunk. Ha kimondtuk, akkor le kell vinni a gyereket a víz alá. Vannak ám szabályok! :) Remélem, pár alkalom után már sokkal jobb hírekkel fogok szolgálni. Mondjuk érdekes, hogy Kincső mostanában itthon sem élvezi a fürdést, pedig előtte imádta. Ja, de ott tartottam, hogy Gáborral beszéltük, jó lenne itthon is gyakorolni, de úgy kéne, hogy nem a fürdetéssel együtt, ne higgyék azt, hogy a kettő egy és ugyanaz. Csak hát ugye ő sem tud itthon lenni annyit napközben! :( Pedig valamit ki kell találni, mert nem szeretném, ha a Lányok megutálnák a vizet. És akkor pár kép:


Itt még minden szép és jó.

Mind a két gyerek üvölt. :)

Végre kint...

Húú, de elfáradtam, alszom egyet a nagy úszásra. :)

Kincső már a pelenkázón, öltöztetés közben elaludt. :)

Uszi után szinte egyből mentünk a Klári mamához (Lányoknak Dédi), a születésnapját ünnepelni. Csajok aludtak egy jót az autóban, így jókedvűek voltak, és érdekes módon elég jól bírták kaja nélkül is, úh. volt időm megfőzni az ebédjüket - amit végül Zsófi evett meg, Kincső elég érthetően a tudtunkra adta, ő bizony ebből nem kér egy falatot sem. Valamiért elég válogatós lett. Már odáig jutottam, hogy kibontottam múltkor a Tücsi vásárolta nagyon jól kinéző babakaját, hátha az jobban ízlik neki, mert ismerek olyan gyermeket, aki a szülő főztjét nem eszi meg, csak a bébikaját. Kincsőkém ezt sem ette meg. Bevallom, kicsit örültem is neki, de annak nem, hogy csak tápszert hajlandó enni. Mindegy, a semminél az is jobb. Ráadásul gyümölcsöt gyönyörűen eszik, csak az ebéddel vannak néha gondok. Tehát jóllaktak a Csajok, ehettünk mi is. Nagyon finom, Klári mama specialitású gombóclevessel kezdtünk, ami megint nagyon jól sikerült, majd rántott csirke volt, pörkölt, krumpli, tészta, tarhonya körettel, és kompóttal, savanyúsággal. Jól teleettük magunkat, de azért hagytunk helyet a desszertnek is, amit én sütöttem előző nap. Ismét megkérdeztem az ünnepeltet, mit süssek, mit szeretne enni, mi a kedvence. Mama a franciakrémes mellett döntött. Első hallásra nyeltem egy nagyot, de úgy voltam vele, biztos találok receptet hozzá, akkor meg semmi akadálya. Szokásomhoz híven több receptből tettem össze a végsőt, amit megsütöttem. Nagyon finom is lett, csak a teteje nem karamellás volt, hanem kávés... Na, ezt legközelebb ki fogom javítani. Ja, és a krém állagán is van mit javítani. Tehát nem ez a tökéletes recept, de finom lett.

Sajnos nem tudtunk túl sokáig maradni, mert nem nagyon van lehetőség a Csajok altatására, ezért 3 óra előtt hazaindultunk, még mielőtt a Csajok nagyon kiborultak volna.

Klári Mama a dédunokákkal.

Kincső megfogja a Mama arcát és ad neki egy "puszit". :)

Klári Mama legidősebb unokájával és egyetlen ikerdédunokáival.

Franciakrémes.

Már amikor a Mamáéknál beültünk az autóba, szembesültünk azzal, hogy gyönyörű idő lett. Kicsit rosszul is esett, hogy hazamegyünk, de megbeszéltük, hogy egyből átrakjuk a Csajszikat a babakocsiba és megyünk velük egy nagy kört. Aztán persze elaludtak a Lányok még az autóban. Otthon pedig nem volt szívünk felébreszteni őket, így elég hamar dűlőre jutottunk: irány a Velencei tó.

Csajok nagyon élvezték a nézelődést, mi pedig azt, hogy megdicsérik őket. :) hogy megállítottak minket, volt, hogy csak bekukkantottak a babakocsiba és utána kiáltottak fel, hogy jaj, de édesek! :) Egyszer írtam már, de most megint leírom, hogy olyan, de olyan jó érzés, hogy most már ÉN, ill. MI zsebelhetjük be ezeket a bókokat, és nem kell hozzátennem, hogy én "csak" vigyázok rájuk, "csak" sétálok velük, nem én vagyok az édesanya.


Szerencsére nagyon kellemes időnk volt, rövidujjúban tudtunk végig sétálgatni, Lányokat azért nem mertem fedetlen fővel kocsikáztatni, mert néha meg-meglibbent a szél, féltem, nehogy megfázzanak.



Sziszegő, megtámadós hattyú. Nagyon szép, de tartsuk be a tisztes távolságot... :)

Ezen a szép napon felbuzdulva eldöntöttük, hogy másnap is elmegyünk valahova. Nem jelöltünk meg célt, mert először a Tibor papához mentünk ki a temetőbe, aztán majd meglátjuk alapon indulunk el valamerre. Ennek külön bejegyzést szánok, mert így is elég nehéz volt összehozni ezt az egy bejegyzést, hát ha még a vasárnapira is várni kéne, eltelne egy hét addig. :)


1 megjegyzés:

Natimi írta...

Süt,süt,süt a boldogság az arcotokról:))Olyan szép család vagytok!Nem is csodálom,ha megcsodáltak titeket!És micsoda kellemes programok!
Ne aggódj Vivi!Szerintem pár alkalom és megszeretik a lányok a vizes dolgokat:))Biztos vagyok benne!Mert szerintem jó időben elkezdtétek!Legyetek kitartók és meglesz az eredmény!
Az,hogy Kincső most valamiért nem rajong a fürdésért sem,az múló állapot!Istvánkám is volt így!Aztán most alig tudom kiszedni a vízből őket:))

A lányok gyönyörűek mint mindig!!

Vivi!Ha szeretnéd nekem van egy jól bevált franciakrémes receptem.Nekünk nagyon bejön.Hamar kész és nehéz elrontani:))

Puszillak,
Timi

u.i.várom a következő bejegyzést:)