2010/03/05

Eltelt az első félév...


Édes, drága Leánykáim! Eljött ez az idő is, már nem "csak" hónapokban tudjuk meghatározni a "korotokat", hanem években! Hihetetlen mennyire gyorsan eltelt ez a 6 hónap. Ma kicsit figyelmesebben néztelek Benneteket, és rájöttem, hogy nekem már most olyan nagylányok vagytok.

Zsófikám, Te ma többször is megfordultál. Hátadról a hasadra. Volt, amikor nem jött össze elsőre, és akkor az oldaladon maradtál és olyan dühös lehettél, vagy annyira erőlködhettél, hogy meglehetősen vörös volt a fejecskéd. :) Nem is bírtam nézni a "szenvedésedet", úh. segítettem Neked fordulni egy negyedet, ami éppen elég volt. Egyébként mindezt nem nekem vagy Apának mutattad be, hanem a két Nagymamádnak. Bizony. Én éppen képeslapokat szerkesztettem két közelgő szülinapos unokabátyáidnak... Apa pedig munkát felmérni volt. Ti meg még a mi ágyikónkban heverésztetek és szórakoztattátok a Nagymamákat.

Ha már Zsófiról volt szó... :)

Kincső a legújabb szokásával, nyelv kidug és utánozzuk az autó berregését, vagy mihez is tudnám hasonlítani. Lényeg, hogy minden csupa nyál legyen körülötte, és ez alól a saját arcocskája sem kivétel.

Egyébként Kincsőkém, Te nagyon rafinált vagy. Az imént leírt új szokásodat szerettük volna videón megörökíteni, de ekkor persze Te nem csináltál semmit. :)

Kincső és az Ő nyelve... :)

Ma ismét megtapasztaltam, hogy amikor felveszlek Titeket, akkor már nem csak úgy vagytok a karomban, hanem megfogtok. Annyira jóóó érzés!!! :)

Szeretném leírni a születésetek történetét, azzal még adós vagyok, ha jól tudom, de most megyek aludni, mert késő van.

Drága Lánykáim, Isten éltessen Benneteket nagyon jó egészségben nagyon sokáig! :) Tudom, tudjátok: NAGYON, DE NAGYON SZERETLEK BENNETEKET!!! :)

2 megjegyzés:

Ági angyalai írta...

Igazi babák. Már nem csecsemők. Nagyon cukik. Sajnos esélyem sincs megkülönböztetni őket, azt hiszem egyre jobban hasonlítanak. Hanna viszont hiba nélkül megmondja melyikük Kincső és melyik Zsófi. Hogy csinálja?
Remélem hamarosan mi is újra megszorongathatjuk őket és érezhetjük, hogy megfognak, nem csak úgy vannak..ahogy írtad.

Puszil
Ági és a csajok ,akik itt sikongatnak a képek láttán.

Magdi írta...

Drága pici UNOKÁIM!!
Én is csatlakozok a gratulálókhoz. Remélem ezentúl is ilyen ragyogás vesz körül benneteket. Igazi kis angyalkák vagytok:)
Boldogsággal töltötök el, hacsak eszembe juttok is.
Imádlak benneteket!