Személyi igazolvány

Teljesen kiakaszt ez a(z) (magyar???) ügyintézési rendszer!!!

Pár hét múlva megyünk a Tücsiékhez, Gabriel konfirmálására. Én már lelkesen írom a listát, nehogy itthon maradjon valami. Úgyis itthon fog.

Erre pár napja eszébe jutott Gáboromnak, hogy nem kéne a Lányoknak valami igazolvány féle, hogy ha valahol igazoltatni próbálnának minket, akkor lássák, nem loptuk őket. Mert ilyenkor hiába a német tudásom, ha nincs igazolvány, akkor nem érek vele semmit. Mindez persze lefekvéskor jutott eszébe. Nem tudom, nálunk valahogy a dolgok ebben a napszakban jutnak az eszünkbe. Talán mert ilyenkor tudunk kikapcsolni. Nem tudom. Lényeg, hogy gyorsan felkeltem és bizony be kellett látnom, hogy valóban nem lesz elég sem a szül.a.ki., sem a lakcímkártya, sem a TB kártya. Szóval semmilyen olyan okmány, ami a rendelkezésünkre áll. :( hoppá, hoppá. Másnap gyorsan felhívtam az okmányirodát és tudakolóztam, mi merre hány méter. A hölgy nagyon kedves volt és szolgálatkész. Mondta, semmi nem kell hozzá a személyi készítéséhez, csak a szül.a.ki.! Hallelujja!

Elkezdem keresni azt a bizonyos rózsaszínes papírt. Sehol sincs. Felhívom Anyut, a mi házi könyvelőnket és ügyintézőnket :), hogy tud e róla valamit. Persze, elküldte a TB-be a GYED-em (jól írtam, Anyu???) miatt. Na, ez csodás. És onnan mikor küldik vissza!? Nem tudni. Még jobb. Újra felhívom az információs nőt, hogy ilyenkor mi van, mert van másolat. Az nem jó. Szuper. :( Egyébként két hét a személyi lefutási ideje, de kérhetünk (jó pénzért) útlevelet is, azt akár 5 nap alatt kézhez kaphatjuk... Köszi. Azt nem részletezem, mindez hány hívás volt összesen, ki mindenkit kellett felhívni, visszahívni, stb...

De az én áldott jó Anyukám olyan jól utánajárt a Csajocskák születési anyakönyvi kivonatának, hogy a Hugomék tegnap el is hozták nekünk. Én voltam a hü..e, hogy nem hívtam fel azonnal az okmányirodát, belátom, nem kellett volna mára halasztani. Mert ugyan ma reggel 8-kor az volt az első, hogy tárcsáztam őket, DE tök hiábavalóan! Ma sem egy hívással tudtam elintézni a lényegében nagy semmit, de ez csak ráadás. Először is próbáltam mára kérni időpontot, hátha... Persze ilyenkor már nem tudnak adni, csak másnapra. Mondom jó, megbeszélem Gáborral, mikor tud egy kis időt csenni erre, mert pénteken csak délig vannak. Na, nagy nehezen találtunk két időpontot, ami neki is és a Lányok alvási szempontjából is megfelelő. Újra hívom a nőt, hogy hát akkor holnapra erre vagy arra az időpontra kérnék egy előjegyzést. Erre közli, hogy holnapra már nem tud adni időpontot! Azt hittem, rosszul hallok!!! És ezt miért nem tudta az első telefonbeszélgetés alkalmával elmondani!?!?!?

Tehát ott vagyunk, ahol majdnem az elején, csak már van szül.a.ki.-nk. Még nem tudom, mikor tudunk elmenni, bevállalva a lehetséges sorkivárást. :( De nagyon necces, mert 21-én utaznánk... Remélem, sikerülni fog még időben elintézni. Igazából nagyon nincs jogom dühöngeni, hiszen ha rajtam múlik, én simán kiviszem a Csajokat az országból minden papírjuk nélkül. Mert, bevallom, én még a meglévő papírjukat sem vittem volna... :)