Ez + az

Az elmúlt pár napban történt még pár dolog, amit szeretnék megörökíteni. Egyik az, hogy tegnap Jutkától kaptak a Lányok egy takarót. Szerettem volna lecserélni az eddigit, ugyan még nem nőtték ki, de hiába volt pihe-puha pillepaplan, azért én alatta még egy pléddel mindig betakartam a Kislányokat. Kaptunk két takarót, azzal szerettem volna ezeket kicserélni, de aztán előállt Jutka egy olyan ötlettel, amire nem tudtam nem-et mondani. Volt neki egy használaton kívüli gyapjútakarója, és azt a gyerekek kedvéért kettévágta és levarrta nekik. Szintén kaptunk huzatot, még a takarókkal, így tegnap már az új takarójukban aludtak. Nem kaptak alá plédet sem. Reggel 7-kor, amikor keltek (:)) jéghideg volt a kezük, de ez annak köszönhető, hogy éjjel valamikor leállt a fűtésünk, úh. 18 fok körül volt a szobájukban. Lehet, emiatt aludtak olyan jól!? :)

Kincső ma délután

Zsófi ma délután

Aztán a másik, ami ugyan még pénteken történt. Végre felragasztottam a Csajok szobájára a Jézuskától kapott név-betűiket. :) Ma sajnos el is felejtettem megmutatni Anyuéknak, pedig tőlük van.

Ha már mindenben Kincső az első, itt legyen a Zsófi :)

Ennyit szerettem volna még leírni. Remélem, Kislányaink ma éjjel is jót fognak aludni. Ma valahogy az egész nap olyan jó volt. Kiegyensúlyozottak voltak, nem volt kapkodás, ha kaja volt, ettek rendesen, ha aludni kellett, aludtak, levegőn is voltak kétszer, akkor is aludtak, a kajáért nem hisztiztek, pedig bizony egyszer 4, aztán 5 óra is eltelt a két evés között, de nem voltak emiatt hisztisek. Ilyenkor nekünk is sokkal jobb. Főleg az én hangulatomra tud kihatni a Csajok napi viselkedése. Gáborom elmosogatta a tegnap dél óta várakozó lábosokat, így arra sincs gondom már. Tökéletes nap volt. Még havat is lapátoltam végül. :) Úgyhogy hasznos is voltam. :) Kíváncsian várom az éjszakát, majd beszámolok róla. Remélem, lesz időm! Ja, még egy fontos dolog: széklet - már mind a két gyereknél problémás volt. :( Kapták a szirupot, azzal ment, illetve jött a kaki. Viszont egy ideje nem kapnak, és maguktól kakilnak. Nagyon örülünk neki. Nem is szeretném elkiabálni, de 2-3 naponta kakilnak a Csajok. :)

Házfogságra ítélve

Na jó, nem teljesen igaz, de az igen, hogy a ránk szakadt hó teljesen keresztbe vágta a hétvégét illető terveinket.



Szerettünk volna kimenni Fótra, sőt, szerettünk volna kint is aludni, örömet szerezve ezzel Anyukáméknak (és nekem), de mind az aktuális hómennyiség és időjárás, mind az időjósokat hallva úgy láttuk jónak, józannak, ha itthon maradunk és nem kockáztatunk. Csajok is nyűgösek voltak, én is, valószínűleg ez a rengeteg frontnak köszönhető, vagy már régen borultam ki... Nem tudom, lényeg, hogy szombat estére senki nem volt szép állapotban, Gábort kivéve. Aztán este a Lányok annyit ettek (ciciből, mi másból!?), hogy mondtam is Gáboromnak, na, ma éjjel nem fognak korán kelni a Lányaink. Arra legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy reggel 7-ig fognak aludni! Húú, ettől a nagy alvástól mindenki új életre kelt. :) Ráadásul Anyuék is átugrottak egy pillanatra, ha már annyit készültek előző napra, ne vesszen kárba a sok kaja, hoztak belőle.

Tegnap kiéltem hólapátolási szenvedélyemet, így mára (nekem) a kellemesebb rész maradt: séta édes kettesben az én Gáborommal!

Mutatjuk a Jézuska ajándékát: a Szerelmespár-kesztyűt, amiben valóban jobb a séta. :)

Ezalatt Jutka sétált az udvarban a Csajokkal, akik aludtak egy jót a babkocsiban.

Az esernyő nagyszerűen védte a Lányokat az átázástól, mivel a hó még ma délelőtt is megállás nélkül esett.

Ma még az ebédre sem volt gondom, úh. nagyon élveztem a délelőttöt. Élvezem a reggeli összebújásokat négyesben, ahogy összeizzad a fejünk a gyerekekével, annyira odabújnak hozzánk. Kincső feküdt ma mellettem, figyelünk az igazságosságra, és ma még a kezecskéjével is fogta az államat. :)

Kincső és a "babos-kendő"

Tegnap Kincső távol-dobást játszott, és elég szép eredményt ért el. :)

Karika játékát hajította el mint egy profi. :)

És hogy Zsófiról is legyen kép, ha már az előbb említettem az igazságosságot. :)

Ha már hajat mostam, legyek én is a képen. :)

Reméljük, jövőhéten kedvezőbb lesz az idő és nem kell itthon maradnunk megint. Meglátjuk. Egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek minket, de bízzunk benne, hogy hétvégére jobb lesz a helyzet. Én ugyan imádom a havat, de ha korlátoz a mozgásban, akkor már nem igazán. Kedden mennünk kéne fejlődésneurológiára is, jó lenne, ha nem kéne új időpontot kérni, hátha nem kell többet menni oda sem.

Na, megyek, mert Apa nem bírja a kiképzést... :)

Zoliék nem tervezett látogatása

Az úgy volt, felhívott a Zoli, hogy hoz egy csomagot Apunak, mert mi úgyis megyünk ki hozzájuk másnap, és akkor ki is vihetjük neki. Akkor még úgy volt, hogy ki tudunk menni, de végül az időjárás beleszólt. :(

Zoli, mikor hívott, azt mondta, csak odaadja a cuccot és már megy is, be se jön, semmi. Aztán kicsivel később hívott, hogy mégis bejön, mert barátnője Anett és az ő kislánya Réka szeretnék megnézni a Csajokat. Na, gyors rendrakásba fogtam, mert "kivételesen" feje tetején állt minden. :)

Kincső ébren volt, így ő volt a szerencsés, aki kényeztetve volt. :) És aki fotózkodhatott a "vendégekkel". :)

Végül olyan jól érezte magát Rékus, hogy fürdetésre is itt maradtak, sőt, megvárták, míg Kincsőt megszoptattam, megnézte a lányka, ahogy Zsófi is megfürdött, felöltözött és végül azt, ahogy ő is eszik. Ennek a végét már nem várták meg, de nagyon jó volt, hogy jól érezte magát, nagyon cserfes, felszabadult leányzó, aki egyből otthon érezte magát nálunk. :)

Itt ugyan Kincső épp becsukni készül a szemecskéjét, de mivel a többiek olyan aranyosak a képen, így ez került be. :)

Konduktor-nál megint

Hétfőn megint jelenésünk volt a konduktor néninél, aki megállapította, hogy Kislányaink szépen fejlődnek, erősödnek. Örültem neki, mert bevallom, napi 3 torna helyett 3 naponta tornázunk... :( Tehát az arány nem a legmegfelelőbb, de hát ez van.

Zsozsoka bal combija egy picit még mindig be van rozsdásodva, de közel sem annyira, mint az elején. És hát igen, amit nem erőltetek, a hason fekvéssel is gond van, így azóta sűrűbben tesszük őket pocakra, ami ezzel a kitámasztásos módszerrel elég elviselhető számukra. Sőt! A minap Kincső elég messze kúszott, a felcsavart takaró a hasa aljához került, annyit haladt előre!!! Ettől annyira kimerült a Drágám, hogy utána még egy darabig csak feküdt mozdulatlanul és nézett maga elé, majd aludt egy jót. :)


Szeretnek így lenni, azt lehet mondani, de persze nem órákig, hanem csak pár percig.

Lánykáink egyébként elég sokat alszanak mostanában, főként, ahogy bevezettük, az ágyukban, de persze akad kivétel is... :)

Kincső a játszószőnyegen alukál

És mivel mostanában nagyon szeretnek Anyucikájukhoz bújva lenni, előfordul, hogy el is szenderednek ölelő karjaimban. Ilyenkor vagyok én is a legboldogabb. Na meg a koradélutáni alváskor, amit velem együtt töltenek el - a hitvesi ágyban. :)

Zsófi az ölemben szundít békésen

Egyik nap pont úgy jött ki, hogy Gábor jött fel reggel 9 körül, mi még az ágyban heverésztünk, majd jött fel 2-3 körül, mi éppen akkor is az ágyban voltunk. :) Háát, igen, jó dolgom van... :))

Vasárnap, 2010.01.24.

A vasárnap a pihenésé, négyünké. Ha jó idő van, elmegyünk sétálni is, de a nap nagy részében csak punnyadunk. Van, hogy egész nap hálóruhában flangálunk, nem zavar senkit. A Csajokat sem öltöztetjük ki, élvezzük, hogy egész nap Velük vagyunk, körülöttük töltjük a napot. Új helyet csináltam nekik, bár még nem fenyeget a veszély, hogy legurulnának a kanapéról, de így mi is kényelmesebben oda tudunk heveredni melléjük. :) Jól kipárnáztam, hogy ne fázzanak a Lányok lent. Az ötletet egyébként Gyöngyi adta, akivel előző nap beszéltem. Ritu hívott, hogy kiesett az első fogacskája. Kristófnak is. Annyira édes volt, ahogy ezt elmesélte nekem. Már maga az, hogy felhív. Ezt szeretem, hogy szeretnek a Gyerekek, akiknek egykor minden nap része voltam az életüknek. Nagyon jólesik, hogy fontosnak tartják elmesélni életük fontosabb mozzanatait.

Tehát anno a Rituéknak mi is ilyen mászó terepet készítettünk, de ez már olyan rég volt (6 éve), hogy nem emlékeztem rá.

Szép idő volt, így délután elmentünk egyet sétálni. Éppen hogy hazaértünk, szó szerint, mert én még át sem öltöztem, amikor csöngettek. Gondoltuk, hátha Gábor nem itthon lévő szüleihez jött valaki. Hát nem. Jól meglepődtünk, amikor kiderült, hogy "Sztyui"-Ági jött el hozzánk. Stewardess volt, innen a fonetikusan leírt becenév. Már régóta tervezte a látogatást, mindig közbejött valami, de vasárnap jött, és ahogy mi azt a látogatóinktól szeretjük, sokáig itt maradt. Egészen fürdetésig. Mi közben Gáborral kitakarítottuk Döncit is, mert olyan jól elvolt a Lányokkal, hogy ránk nem is volt szükség. :)


Ági fia Zozo jelenleg Japánban van. Tanul. Imádja Japánt, és a japán lányokat... ;) Nagyon édes volt tőle, hogy saját maga választott a Lányainknak ajándékot: partedlit!


Azért fotóztam le, és azért emelem ki, mert talán emlékszünk még arra, hogy nem is olyan régen Katitól szintén partedlit kaptunk - egyenesen Kaliforniából. :) Tehát Kislányaink partedlijei elég nemzetköziek. Természetesen vettünk már németországi Aldi-ban is partedlit, az bebújós, hosszú ujjas. :)

Természetesen nem felvágni szeretnék, nekem van a legkevesebb közöm ezekhez, csak olyan jól jött ki, hogy pont mind a két helyről előkét kaptunk. :) Ágitól pedig body-kat, amiket ezúton is köszönünk szépen. :) Lehet, hogy nemzetközi előkegyűjtésbe fogunk!? :)

Hétvége

Valahogy olyan élménydúsnak, sűrűnek tűnik a hátunk mögött lévő hétvége. Sajnálom, hogy vége. Megint 5 napot kell várnom arra, hogy Gábor CSAK a miénk legyen. :(

Holnap mondjuk "lopunk belőle", mert megint a konduktorhoz megyünk vizitre, de sejtésem szerint meg lesz a böjtje és nem 4-kor fog feljönni a munkából. :(

Ezt pár sort még vasárnap írtam le, ma már kedd van. Elég gyorsan haladok a bejegyzéssel. :) Azt azért hozzáteszem, tegnap Gábor már 4 előtt itt volt velünk!!! :)

De ne rohanjunk a történtek elébe, folytatnám a hétvégével, ha már erről szól a cím. Szombaton elmentünk a Húgomékhoz vendégségbe. Kicsit féltem tőle, mert múltkor nyűgösek lettek a Csajok délutánra, de hát muszáj nekik is alkalmazkodni és főleg szokni, hogy nem csak otthon vagyunk, hiszen márciusban legalább egy hétre megyünk a másik Nagynénihez, akihez nem érünk ki fél órás autókázás után és nem jövünk haza pár napig fürdésre. Aztán, ha azt jól bírták a Csajok, de miért ne bírnák jól, nem igaz!?, akkor ismét a fél nyarat autóban töltjük és barangolunk, kirándulunk és élvezzük a szép hazánk nyújtotta tájat és egymás társaságát. :) Hmmm, de jó lesz! :)

Mindig elkalandozok, nem igaz! :) Nagyon jól sikerült a szombat! Zoli a kedvemért külön kaját is készített, mert tudja, hogy a szoptatás miatt nem ehetek túl fűszereset, viszont lasagne-t csinált, abból pedig nem lehet kispórolni a fűszert. Így én - meg más is, aki nem bírt ellenállni -, kaptam natúr csirkemellet cukkini és sárgarépareszelék ágyon, fél őszibarackbefőttel a tetején, erre reszelt sajt és még úgy átsütve sütőben. Húúú, de fincsi volt. És ahogy tálalta!!! Nagyon adott a részletekre. Igaz, mindig ilyen királyi kajálásban van részünk, ha náluk ér minket a reggeli, vagy az ebéd. Nyami, már a gondolatától hízok 5 kilót. :)

Készül az ebéd a készülő konyhában... :)

Mivel aznap Anyu és Apu is dolgoztak, ezért is beszéltük úgy meg, hogy náluk leszünk aznap. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy munka után mind Apu majd Anyu is csatlakozik hozzánk. Maradtak egy picit, majd hazamentek, aztán nekünk is el kellett kezdeni szedelőzködni, mert az új házirendünk részeként a fürdetés 7 órakor van, így legkésőbb addigra haza kellett érni, de inkább előbb.

Viszont jutott idő társasozni, színezni Zolikával, és persze nyugodtan jót enni. :)

Itt Kincső már bekéredzkedett Csilla ölébe... :) - megjegyzem, én már rég csődbe mentem :(

Azért jó Csilláéknál lenni, mert meleg van, és a Kislányok tudnak "meztelenkedni", amit nagyon élveznek. Múltkor ezt még nem tudtam, úh. kicsit melegük volt, ez is közrejátszhatott a nyűgösségükben, most viszont felkészültem és vittem úgy ruhát, hogy jó legyen nekik.

Ez még a meztelenkedés fázis, itt még nincs rajtuk a vitt ruci. :)

A vasárnapról külön írok, mert volt egy váratlan látogatónk, és mint minden látogató, ő is külön bejegyzést érdemel. :)

Anya az ilyen!?

Miközben másodjára próbálom megfőzni az amúgy nem túl bonyolult és eddig mindig jól sikerült krumplifőzeléket, leírom a címhez tartozó sztorit - de közben figyelek, nehogy ismét leégessem a főzeléket... :))

Lánykáim, nem tudom, tudjátok e, ha nem, akkor most elárulom, hogy a születésetek óta Anyátoknak már az egyszerű bevásárlás is felér egy kiruccanással, kikapcsolódással. :) Tegnap is egy ilyen kiruccanásban volt részem, mert Apa végzett időben a munkával, ahogy mostanában szokott, így miután belétek tömtem, szinte szó szerint az eddig imádott és szó nélkül evett sütőtököt, útra keltünk, hogy vegyünk újabb adag sütőtökpürét NEKTEK, mert azt nagyon szeretitek! Állítólag. Tegnapig legalábbis így volt.

Volt egy bevásárlólistánk, mivel hiába vagyunk még fiatalok, bizony elkél már nekünk is lista, hogy tuti ne felejtsünk el semmit. Bementünk a Metro-ba, jól bevásároltunk mindent, ami a listán volt, meg amit még itthon mondogattam, hogy el ne felejtsük, meg persze olyat is vettünk, ami nem volt a listán, de akciós volt - Túró Rudi! :) Erről jut eszembe, minek vettem ma kakaós csigát desszertnek!? Ebből is látszik, hogy ritkán engedünk a csábításnak. Szóval. Kassza, fizetünk, ezúttal sikerült elsőre eltalálnom a bankkártyám pin-kódját. Mert olyan is volt, hogy kétszer is rosszat pötyögtem be, aztán jó, hogy a Gábor tudja, így nem lett belőle rendőrségi ügy... Szóval Anya fizetett, addig Apa pakolt, majd elindultunk kifelé. Még nem jutottunk ki, mikor a fejemhez kaptam: "Pelenkát nem vettünk!" Végülis még van itthon, nem probléma. Megyünk tovább. Kocsiba bepakolás, elindulás haza, megyünk, megyünk, egyszer csak újra a fejemhez kapok: "Nem vettünk babakaját!"

Így történt, hogy Anyának nagyon jó napja volt, mert mikor hazaértünk, kipakoltunk, mélyhűtős cuccok be a mélyhűtőbe, Apával együtt újra elindultunk, de ezúttal csak az Auchan-ig mentünk. :) És ott vettünk Nektek finom sütőtökpürét! :)

Kincső fürdés előtt

Kincsőkénk tegnap szintén bebizonyította, hogy ő is ki tudja nyitni a száját, ha jön a kanál. Egy idő után persze nem túl szívesen tette, vagy ha mégis kinyitotta, akkor a nyelvecskéjét is előretolta, minél könnyebben ki tudja lökni a szájából a kaját. :) A kis Drágánk tegnapelőtt átlépte az 5 kg-ot. Illetve lehet, hogy már hamarabb, de mi csak tegnapelőtt vettük észre.

Zsófi fürdés előtt.

Jó lenne Zsocit is lemérni, remélem, ma ő kel fel hamarabb! Ígértem képet és sztorit a házi dolgainkról. Na, majd egyszer arra is sort kerítek. :) Most megyek. Nem tudom, mit csinálok, mert alszotok, de valamit kitalálok. :) Sok puszi Lánykáim, továbbra is imádlak Benneteket! J,a és tök cukik vagytok, hogy már csikisek vagytok! Ahogy belepuszilok a nyakatokba - amit én személy szerint utálok -, tündérien kacagtok hozzá, és összehúzzátok magatokat! Jaj, egyszer úgyis megeszlek Titeket! :) CUPP PUSSZ Csajok!