2010/08/02

Lábbeli

Lánykáink abba a korszakba léptek, hogy szükségük lett igazi cipőre. Továbbra sem tudnak menni egyedül, viszont szinte egész nap "talpon" vannak, így legalább szokják a cipő érzését.

Szombaton délelőtt felkerekedtünk öten, Anyu is jött velünk, hogy megvegyük Lányainknak az első (két) pár cipellőt. Még itthon megnéztem, hogy hol lehet 16-os cipőt kapni, mert erős volt a gyanú, hogy Nekik ekkora fog kelleni. Első utunk a Podmaniczky utcába vezetett, mert a két bolt közül, ahol volt készleten ez a méret, csak ez volt nyitva. Nagyon kedves kiszolgálók voltak az üzletben, Lányok is élvezték az újdonságot, valamint a pihe-puha mini szivacsfoteleket, nem volt ellenükre a cipőpróbálás. Zsófi volt az első, rá egy 16-at próbáltunk fel, ami éppen hogy jó volt, így Kincső, akinek egyébként fél centivel hosszabb a talpa, egyből 17-est kapott a lábára és az első kör után úgy járt kelt új cipőjében, mintha azzal született volna. :) Hosszas gondolkodás és többszörös próba után úgy döntöttünk, hogy Zsófinak is 17-est kérünk. Itt jött a bibi, mert csak egy pár volt a lányos 17-es méretből. Kicsit elszomorodtunk, de azért örültünk, hogy legalább az egyik gyereknek van már cipője. Ennek örömére és éhségünk csillapítására bementünk a Nyugatinál lévő török gyros-oshoz, ahol régen többször is ettem, mindig finomakat, most sem csalódtunk.

Még sétáltunk egy picit a körúton, aztán Anyutól búcsút véve mi is elindultunk hazafelé. Mivel csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mégis úgy lenne az igazi, ha mind a két Csajszinak lenne cipellője, és Lánykáink sem voltak éhesek, elszenderültek az autóban, megkértem Gábort, menjünk be a Savoya parkba, mert úgy emlékszem, ott is lehet Siesta cipőket kapni. Kicsit kellett várni a parkolóban, míg a Lányok felébredtek, magukhoz tértek, és be tudtunk menni. Nem jártunk sikerrel. :( Viszont vettünk a pékségben nagyon finom házi kakaót, amit rögtön meg is ittunk. Hmm, de finom volt. Csajok kaptak pogácsát. :)

Mondanom sem kell, még mindig nem nyugodtam meg, ezért tovább rágtam Gábor fülét, menjünk el a Camponába is, ott is van egy jó kis gyerekcipős bolt. Végülis már mindegy volt, úh. még oda is elmentünk, és láss csodát kaptunk cipőt Zsozsonak is! Mivel választék itt sem volt, ezért sajnos pont ugyanolyat tudtunk venni Neki is, mint a Nővérének. Szerettünk volna különbözőt, de így jött ki. Itthon, mikor lefeküdtek aludni egyet, az volt az első, hogy a monogramjukat beleírtam. :)

Nagyon szeretik a cipőjüket, élvezik a benne való sétálást, és íg már annak sincs akadálya, hogy kint a kertben sétálgassunk le-föl.

6 megjegyzés:

Mónika írta...

Szia Vivien!

Sok szép emléket juttattál eszembe.
:)
Egy-két hónap múlva, ember legyen a talpán aki követni tudja a két örökmozgó leányzót, akik még véletlenül se egy irányba akarnak majd elindulni...
Nekem ebben a korszakukban volt a legnehezebb dolgom, amikor egyedül "sétáltam" velük...
(ja, a babakocsiba többet nem is voltak hajlandók beülni, az porosodott még, egy fél évig a sarokba, mielőtt új tulajdonosai, nem lettek)
:)
Olvasva soraidat, akár magamat láttam volna cipővásárlás ügyben, miközben Gábor "fülét rágom"....

Nálunk is a két lány 1 cipőméret különbséggel kezdte el a járást, amit a mai napig be is tartanak (Zsófinak nagyobb a lába)
de még így is nehéz a lábukra cipőt kapnom,már annak is örülök, ha van két egyforma a kiválasztott darabból, válogatni nem nagyon lehet.
:(
Egyébként cukik a cipők a színén egy cseppet sem lepődtem meg!
:))))
Már megint csak ismételni tudom magam, ha belegondolok, hogy nálatok is, hogy elrepült ez a majdnem egy év!

Puszilunk,
Móni

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Hat anya gyonyoru kis cipoket vettel a lanyoknak en is imadom a cipo vasarlast es eleg sokat is veszek a lanyoknak ,emlekszem Szabinanak majdnem minden honapban mast vettem.
Imadtam az ujabbnal ujabb kis gyerek cipoket.
Most meg Szabinatol annyi van amit majdnem nem is hasznalt,csak meg Julianak nagyok,igy Julianak is veszek,mert a regiek a Szabinae meg nem jok.
Edesek lehetek a csajok ahogy hagytak hogy probalgassatok a cipoket.
Edesek lehetnek bennuk,meg csak egy kis ido es anya szaladhatsz utanuk ket fele,mert hogy mindketto nem ugyan oda fog szaladni vagy nalatok megis,kitudja,de nalunk pl Julia mindig oda megy ahova a Szabina,lehet hogy majd csak egy ranyba kell szaladjak utanuk.
pusizka

Szitya írta...

Nemistudommiért, de ez a kép olyan megható, Vivi!
Nem baj,hogy egyformák a topánok! Nagyon aranyosak!
Puszi,
Szilvi

Edit írta...

Nagyon szépek a cipők :-)
Én tökre úgy emlékszem, hogy ebbe a korba még nem javasolják, de pl. egy barátnőmnek meg kifejezetten mondták, szóval védőnője/orvosa válogatja...
Nekünk nem volt ilyenkor még, lúdtalpas a gyerek....-(
pussz
edit

Natimi írta...

Gyönyörű cipellőket kaptak a lányok:)

A kitartásod határtalan...kezdelek megismerni:)A bejegyzés elején már tudtam,hogy biztosan nem mentél haza egy cipővel a két lányodnak!!!:)

Használják egészséggel a lányok ezeket az édes kis cipőket!

Puszi,
Timi

Vivien írta...

Sziasztok, köszönöm szépen a kedves megjegyzéseket, meg is válaszolnám őket. :)

Móni, most én is úgy érzem, h ez a legnehezebb része a babakornak, mert még nem tudnak egyedül sétálni, de AKARJÁK, én meg alig győzök a kedvükben járni, ami néha nem is sikerül, hiszen most először nem tudom megoldani, hogy mind a kettővel egyszerre sétáljak. Abban bízok, ha már egyedül is tudnak menni, akkor talán türelmesebbek lesznek. :) Na igen, muszáj volt Zsófinak is venni cipőt! :)) Azért azt nem hittem volna, h nincs 2 pár lányos cipő egy méretből az üzletben!!! :O Legközelebb először telefonálni fogok. :)

Iza, mi is kaptunk rokonoktól, ismerősöktől több cipellőt is, de megmondom őszintén, bármennyire is nincsenek ezek még kitaposva, szívsebben adok rájuk így az első lépéseknél újat, ami az ő lábacskájukhoz igazodik. :) Egyébként, én is imádom a cipőket is, meg a ruhákat is. :) És mióta megvannak a Lányaim (és van rajtam pár felesleges kiló), azóta inkább nekik szeretek vásárolgatni, mint magamnak. :)

Szilvi, a képet Gábor készítette, de nekem is nagyon tetszik. Bájos. Nekem az a legnagyobb "bánatom", hogy nem rég születtek és mégis mindjárt egy évesek lesznek, akik már cipőt hordanak!!! :(

Edit, az az igazság, h mi nem kértük ki orvos véleményét. :S Nálunk Zsófi jobb lába nem olyan tökéletes, mint a másik 3 láb, igyekszünk vele eljutni minél hamarabb ortopédiára, ahol mindig megnyugtatnak minket (2x voltunk már), de inkább megyünk potyára, mint bármi baja legyen később. :)

Timi, kitartó lennék!? Nem tudom, de azt igen, h nagyon nem akartam egy pár cipővel hazatérni. :) Köszönjük, reméljük, h továbbra is ilyen egészségesek maradnak, mint eddig voltak. :)

Puszi Mindenkinek és köszönöm mégegyszer a kedves szavakat! :)