Gellért hegy

Gyula utáni hétvégén, szombaton, március 3-án, felmentünk a Gellért hegyre egyet kirándulni. Jó kis program volt, az idő is szép volt, a Lányok is nagyon jól bírták a gyaloglást. Magát a helyszínt Jutkára bíztuk, hiszen ez a nap neki lett szánva (ha már Gyulán egy egész hétvégét a Szüleimmel töltöttünk el). Villamossal mentünk a Gellért térig, ott találkoztunk a Klári mamával, aki unatkozott otthon, így eljött velünk, de ha jól tudom, annyira kisétálta magát, hogy máskor inkább kiül a teraszra napozni. :) Felsétáltunk első körben a lovas szoborhoz, majd megálltunk a hegybe vájt kápolnánál nézelődni. Még sosem jártam ott. Aztán a következő megálló a kis játszótér volt, ahol kifújhatták magukat a Csajok, majd nem messze újra kiélhették magukat a rengeteg csúszdánál. Nagyon jól érezték magukat már itt a Lányok, és ha nem lettek volna felajzva a szobor nénire, akkor tőlük akár itt véget is érhetett volna a kirándulás. Még a fekete lyukas csúszdát is kipróbálták. Teljesen maguktól. Ugyan utána nem győztem Őket vigasztalni, de legalább kipróbálták. :) Na, ezek után max. a szép látnivalók miatt pihentünk meg pár percre, aztán már csak fent a Szabadság szobornál, azaz a szobornéninél, aki olajágat tart a feje felett. Legnagyobb sajnálatukra nagyon magasan állt a "néni", így se megsimogatni nem tudták, sem puszit adni neki. :)

Egy kis séta után indultunk lefele, ahol szintén kirohangálták magukat, majd végre akadt egy olyan szobor is, aminek az ölébe lehetett ülni. :)

Minden kutyát meg akartak simogatni, dögönyözni, nem győztük mondani Nekik, hogy előbb talán meg kellene kérdezni, hogy szabad e? :) A napot megkoronázandó ebédet is kaptunk, az egyik kedvenc gyros-onknál ettünk, a Móricz Zs. körtérnél, aztán jöttünk haza.

 Móricz Zs. körtérnél

Szerencsére nem aludtak el a hazafelé vezető úton, itthon viszont nem kellett altatót énekelni. :)

ui.: naná, hogy nem volt feltöltve a fényképezőgép aksija, így csak a telefonommal készültek képek.

Lázas napok

A szó rossz értelmében, sajnos. :( Az elmúlt másfél hét szinte másról sem szólt, mint a lázról. Múlt héten szerdán Kincső lázasodott be. Csak úgy. A semmiből. De mivel nem volt nyűgös, sőt, nagyon jól viselte, így csak alváshoz kapott este Nurofent, hogy jól aludjon. Másnapra eltűnt a láz. Vasárnap viszont újra belázasodott. Nem is értettem, miért!? :S Másnapra szintén elmúlt. És ezúttal is jól viselte.

Volt egy aránylag nyugodt hétfőnk. Még motorozni is elmentünk a Lányokkal, de nem jutottunk messzire, mert elég bágyadt (meg lusta) volt a Kiki. De valószínűleg ez a nyugodt hétfő is csak azért lehetett, hogy a következő nap aránylag kipihenve érjen. :S Kedden ugyanis Zsófiánkon volt a sor. Megjegyzem ez azóta is tart... :( Szóval, kedden Zsófi egész nap lázas volt, és egész délelőtt hányt. Olyannyira, hogy délig 4x hányt, így elvittük a Dokihoz Árpival Őket. Rengetegen voltak, több, mint egy órát vártunk, mire sorra kerültünk. Ugyan nem írtam még, de újra elkezdtem pénzt keresni, és pont aznap is lett volna dolgom, de szerencsére Jutka segítségével ez is megoldódott. Igazából jó páran mozgósítva lettek. Árpi vitt minket a Dokihoz, Jutka besegített, majd Árpi hazavitt minket, Jutka átvette a Lányokat és a "kezelési útmutatót" hozzájuk, majd Árpi újra fuvarozott minket a "dolgommal". Anyu jött negyed 3-ra, átvette a Lányok felügyeletét Jutkától, én meg jöttem haza fél 6 körül. Zsófi délután már nem hányt. Szerencsére semmi komolyabb baja nincs, csak lázas (volt). Szerdán szinte egész délelőtt 39 fok fölött volt a láza, nem ment le. Amikor felment 39,7-re, akkor hűtőfürdőbe tettem szegénykémet. Elég jól viselte, nyafogott, de nem ellenkezett. Ücsörgött benne egy kicsit, aztán ki is vettem, nem nagyon tetszett neki, szegény utána emlegette még pár napig ezt a fajta pancsit... :( Természetesen úgy, hogy ugye ma nem lesz??? Lényeg, hogy egy kicsit le is ment a láza, de nem teljesen. Másnap is lázas volt. Akkor már felhívtam a dokinő ismerősünket, aki megnyugtatott, hogy amíg "csak" lázas, addig nincs gond, és lényegében megerősített abban, hogy amit csináltam, azt helyesen tettem. Mert mind a két Lány, mivel jól viselték a lázat, nem kaptak lázcsillapítót, csak éjszakára. Mondjuk ettől függetlenül vacak éjszakáink voltak, vannak, mert Zsófi tegnap elég taknyos volt és köhögött, így amiatt ébredtünk óránként. Nagyon jóóóóó volt... Péntek tünetmentes volt, az enyhe hőemelkedést leszámítva. Tegnap délelőtt megint belázasodott a Zsófi, de csak egyszer, utána már nem volt láza, szerencsére. És azóta sincs. Még nem merem elkiabálni, de nagyon bízom benne, hogy vége van a lázas időszaknak!

 Hűtőfürdő után.

Mindegyik képen Zsófi látható.

Kabátpróba

Ma a padláson volt dolgom. Több mindent kerestem, de végül volt, amit megtaláltam, volt, amit sajnos nem, és voltak olyan dolgok is, amiknek nagyon megörültem, mert egyáltalán nem kerestem ezeket, mégis jól jönnek. És akkor voltak azok a dolgok, amiket a Lányok szerettek volna FELTÉTLENÜL lehozni. Igen, mert feljöhettek velem Ők is. Naná. Nem hagyom lent egyedül Őket, mikor még egy 3 perces pisilést sem bírnak ki összeveszés nélkül...

Így került le ez a két kabát, ami kb 2 év múlva lesz jó rájuk. DE nem volt elég, hogy lehoztuk és egyedül bele is bújtak, hanem Zsófi külön kérte, hogy csináljak fényképet Róluk... :D Na, ilyen sem volt még! Tessék, a képek:

Pizza

Muszáj volt megörökíttetni, mert amikor a minap pizzát sütöttem, délután, vacsira a maradék tésztából, akkor Zsófi jött, hogy segít. Éppen időben, mert még csak a tésztát nyújtottam ki, viszont a megörökítés csak a sajt reszelése közben jutott eszembe, így sajnos csak az utolsó fázis lett lefotózva. Egyébként Zsozso csinált mindent. Ő kente szét a pizzakrémet a tésztán, Ő szórta rá az oregano-t, Ő rakta rá a sonkaszeleteket és a végén Ő szórta rá a sajtot is. Precízen ügyelt arra, hogy mindenhova jusson a sajtból. Amikor végre elégedett volt az eredménnyel, akkor közölte, hogy kész, mehet a sütőbe. :) Többször odament az üveghez és ellenőrizte, jó e már a pizza. :)

Gyula

Lassan 2 hete, hogy Gyulán töltöttünk egy hosszú hétvégét. Gyulához szép emlékek fűznek minket, mert ott volt az első közös kiruccanásunk Gáborral, alig egy hónapos ismeretség után. :) Azóta is vágyunk vissza, a reneszánsz karnevált megnézni.

Eddig nem mertük bevállalni a Lányokkal, mert szinte biztosra vettük, hogy nagyon hideg lesz és a hó is tuti esni fog. Ez még a kisebbik baj lett volna, inkább a hideg tartott vissza minket a karneváltól. Addig húztuk.halasztottuk, míg már meg sem rendezik az általunk szeretett programsorozatot. Azért annak örülök, hogy ezt az utolsó napokban tudtuk meg, amikor már a szállásunk rég megvolt (még Anyuéktól kaptuk karácsonyra). De egyáltalán nem indultunk emiatt rossz kedvűen, mert más is volt, ami a Lányok számára újdonság volt: a fürdő. Soha nem voltak még élményfürdőben, strandon, tehát a kádon és a kerti pancsolón kívül  nem ismertek más fajta fürdőzést. Ugyan próbálkoztunk anno a babaúszással, erről ITT írtam, de olyan jó élmény volt mind a 3 (?) alkalom, hogy inkább hagytuk is az egészet. Most egy kicsit emiatt is, próbáltuk minél jobban felkészíteni a Lányokat. Kaptak új úszógumikat (beleülőset). Volt már nyáron is, de az egyik kilyukadt. Akkor is és most is a szárazföldön nagyon jól elvoltak velük... :D

Szóval, mentünk Gyulára pénteken. Előtte voltak izgalmak, az autóval, naná! De szerencsére nagyon ügyes kezű férfiakkal van megáldva a ház, meg van egy kedves autószerelő ismerős is, akire szintén bármikor számíthatunk, így a megfelelő alkatrész beszerzése után szépen rendbe tették a kék csodát, és végül bátran útnak indulhattunk.

Pénteken sétálgattunk, vacsiztunk egy jót a "régi kedvenc éttermünkben" Öcsi és Fuszek vendéglőben, a Lányok tánciztak egyet az élő zenére. Nagyon rendes zenészek voltak, megengedték azt is, hogy a Lányok nyomkodhassák a szintetizátort. Nagy élmény volt számukra, mondanom sem. Korán hazamentünk, mert a Csajok aznap nem igazán aludták ki magukat, szükségük volt az alvásra. Volt egy kisebb huza-vona, hogy hol aludjanak. A kihúzható fotelágyban, vagy inkább az utazóágyukban. Végül az utóbbi mellett döntöttek.

 Zsófi

 Kincső

Másnap megnéztük, milyen programok várnak minket a várban, mert idén bent, a váron belül voltak a programok - megjegyzem, ezek mindegyik reneszánsz karneválon megrendezésre kerültek amúgy is. No, mindegy. Ami a Lányoknak érdekes lett volna, az időileg úgy alakult, hogy döntenünk kellett: fürdő vagy vár. Természetesen az előbbi mellett döntöttünk. És milyen jól tettük!!! :) Hááát, a Lányok, mintha vízbe születtek volna. Nagyon, nagyon jól érezték magukat. Amikor szóltunk, hogy kimegyünk pisilni, almát enni, szó nélkül kijöttek. Visszamentünk, játszottunk, pancsoltunk, majd elbúcsúztak a víztől és mentünk vissza a szállásra ebédelni, és aludni. És amíg a Lányok aludtak, addig mi Gáborral tudtunk járni egyet, élvezni a kellemes időt. Nagyon jó meleg volt, elkezdett olvadni a hó is, ami bőven megmaradt még, és ami valószínűleg komolyabb mennyiségű is volt, mint ami nálunk esett.

 Zsófia-Vízitündér

Kincső-Vízitündér

Délután megint sétáltunk egy nagyot, most ki szerettünk volna próbálni egy másik éttermet, de mikor bementünk a mosdóba kezet mosni, Anyuval egyszerre éreztük azt, hogy ITT NEM szeretnénk vacsorázni! Így visszamentünk Fuszekhez, és ismét jól bekajáltunk, majd jót táncoltunk a végén. :)

 Zsófit nem kell bíztatni, ahogy valami zenét hall, már rázza is a hátsóját. :)

Vasárnap reggeli után még egyszer elmentünk a fürdőbe, mert a Lányok annyira élvezték előző nap, hogy szerettünk volna Nekik örömöt okozni vele. Ezután még bementünk a 100 éves cukrászdába, amit szintén nem lehet kihagyni, ha az ember Gyulán jár.

Ettünk, ittunk, majd elindultunk hazafelé. Jószokásunk szerint nem autópályán jöttünk.mentünk, nem győztünk hazafelé is gyönyörködni a tájban. Lányok nagyot aludtak az autóban. Ha jól emlékszem. :)

A várba végül nem jutottunk be, mert 16 órakor bezárt, a Lányok meg fél 4-ig aludni szoktak. DE legalább ismét van miért visszatérni ide. :)

Anyu, Apu köszönjük ezúton is az élményt, reméljük, hogy Ti is legalább olyan jól éreztétek magatokat, mint mi! :)

Hajmosás

Kedden különösen évezték a Lányok a fürdést. Mostanában valahogy nem túl kellemesen zajlanak a fürdések. Magunk sem tudjuk, hogy miért, de még szinte bent sincsenek a kádban, már hisztériáznak. Pláne, ha elkezdődik a fürdetési rész!!! Így az utóbbi időben inkább csak egy gyors bevizezés, fürdetés, lemosdás van és már jönnek is ki. Sajnos. Pedig régen nagyon élvezték. Aztán kedden történt egy újabb fordulat, ami végül CSAK aznapig tartott. :S Megint ugráltak a kádban, csobbantak, nevetgéltek, énekelgettek, fröcskölték egymást, szóval jól mulattak. Egyszercsak Zsófi kitalálta, hogy Ő milyen bátor, és hátradőlve beletette a fejét/haját a vízbe. Na, ez annyira tetszett Neki, hogy megismételte többször is, majd közölte, hogy akkor Ő kér sampont, mert megmossa a haját. Mi csak néztünk Gáborral. Természetesen ekkor már követte Őt a Nővére is. Naná. Kaptak sampont, megmosták a hajukat, majd, ahogy bevizezték, úgy le is öblítették a sampont. Na, itt azért közbeavatkoztam, hogy le kell mosni rendesen. Ezért már persze korántsem lelkesedtek, de végül nem hisztiztek, aminek nagyon örültem. A víz sem ment a szemükbe, úh. nagyon boldogok voltak. :)

Lehet, hogy rászokunk erre a hajmosási stílusra!? :P

2,5 éves NAGYlányok

Tegnaptól nekem már valóban megindult a visszaszámlálás az ovi-ig. De még mielőtt belekzdenék egy ovis monológba, inkább témát is váltok.

Hmmm, a Lányok mostanában olyanok, mint egy (két) mini-kamasz(ok). Most sincs sok idegem az íráshoz, mert inkább feküdnék a kanapén, és ha tudnék, akkor meditálnék, jógáznék a földön egy matracon. Hátha az segítene. Ma éppen egész nap, de tegnap is az idegeimet vették célba, nem kevés sikerrel, hadd tegyem hozzá. Most éppen Kincső az, akit nehezebb elviselnem, de igazából mind a kettő Gyerek egy mini-boszorkány, hárpia, hisztérika. És, amíg régen sikerült hatni Rájuk, mostanában nem nagyon tudom elterelni a figyelmüket a hisztiről, a toporzékolásról. Annak azért örülök, hogy mindezt CSAK itthon követik el ellenem, máshol nem. Bár, ha jobban belegondolok, a foglalkozásokon is néha rájuk jön az öt perc, de szerencsére alig 1-2 percig tart. És aminek szintén örülök, hogy nem csak Ők ilyen zizik, hanem a korabeli gyerkőcök is, nemüktől függetlenül.

Ennyi a panaszból, igyekszem mást is előhozni a fejemből, nem csak e viselkedésüket.

Szobatisztaság. Nagyon jól haladunk vele, igazából elég már csak éjszakára rájuk tenni a pelust. Azaz el tudunk menni bevásárolni, sétálni, foglalkozásra, vagy bárhova, ha előtte pisiltek, nem lesz semmi baj. Jó ideje szólnak maguktól is, ha kell pisilni, tehát már nem csak rajtam múlik, hogy nem pisilnek be, és igazából ez az amitől valóban szobatiszták lesznek. Van, hogy kérnek pelenkát délben az alváshoz, nem tagadom meg tőlük, nem szeretném, hogy úgy érezzék, nekik már kötelességük CSAK bugyiban lenni. Ha úgy nagyobb biztonságban érzik magukat, akkor hadd legyen rajtuk.

Evés-ivás. Inkább evés, természetesen, az ivással nincs probléma. Mármint egyelőre alkoholmenteseket isznak, legtöbbször vizet. Nem lettek rászoktatva már kicsiként sem a teára, szörpökre, gyümölcslevekre, és talán ezért természetes Nekik, hogy vizet isznak mindenhol. 2-3 hete kapják újra a Cebion-Multit, ami elvileg étvágynövelő. Néha észre is vesszük, hogy jól esznek, aztán, ha elfelejtem beadni Nekik, akkor másnap megint nem esznek szinte semmit. :( A súlyuk még mindig csak 10,6 kiló. Nem sok. De nem csont és bőr lányok, hanem szépek, formásak, csak vékonyak.

Mozgás. Folyton mozognak, meg sem állnak, viszont észre vettem/vettük, hogy ügyességben, bátorságban lenne még mit fejlődniük, úh igyekszem egyre többet, egyre nehezebb játszóterekre vinni Őket.

Beszéd. Nagyon szépen, érthetően beszélnek. Beszédük nem csak számunkra, szülők, nagyszülők számára érthető, hanem az idegenek is egyből megértik, amit mondanak. Igazából ez sem mai dolog, mióta beszélnek, azóta így van.

Jólneveltség. Nyilván ez az én érdemem elsősorban, de akkor is le kell írnom, hiszen büszke vagyok arra, hogy nagyon szépen tudnak köszönni: csókolom, szia, mikor mit kell éppen. Megköszönik maguktól, ha kapnak valamit, illetve fordított esetben mondják, hogy tessék..., és a köszönöm után, hogy szívesen.

Mese. Nagyon fontos lett számukra az elmúlt egy hónapban a mesehallgatás. Én amúgyis imádok mesét olvasni, így már nagyon vártam azt, hogy a Boribon könyvek után kicsit hosszabb meséket is olvashassak a Lányoknak. Mostanában több Anna és Peti (és Gergő) könyvet kiolvastunk. Ezeket a könyveket még bébiszitteres időszakomban kedveltem meg, mert hétköznapi dolgokat örökít meg, ráadásul a helyszínek is olyanok, ahol már vagy voltunk a Lányokkal, vagy készülünk elmenni és ezek nagyon jól előkészítik a terepet hozzá. Talán az oviba szoktatáshoz is jól fog majd jönni. Szóval ismét van rendszeres meseolvasás esténként, sőt nagyon sokszor napközben is. Azt hiszem, lassan befektetünk egy könyvtár tagságiba is, mert szeretném megismertetni Velük Kip-kop, illetve Tip-top kalandjait is, de lehet, hogy Őket más fogja vonzani, és ugye abban egyetértünk, hogy sokkal olcsóbb mulatság a könyvtár, mint a könyvesbolt, így inkább ott kísérletezünk. :)

Tv. Szerencsére nem köti le Őket. Ritkán is kapcsoljuk be, hetente 2x, kb, akkor sem ülnek 5-10 percnél többet előtte. Nem érdekli Őket. A youtube-ról szoktak klipeket nézni, és akkor, ha meglátnak valami gyerekeknek valót, azt megnézik, sokszor nem köti le Őket mégsem a kért zene, de van a Sesame Street-nek pár dala, amit már szinte kívülről tudnak. Ezek pl.: Somebody come and play, Three primary colors, Alphabet song, Shake shake the mango tree és a Count the 4 bubbles. Imádják ezeket.

Vers, mondóka. Már leírni sem tudom, mennyit ismernek. Rengeteget. Imádják mixelni is őket. :D Kincső is tudja mindet, amit a Zsófi, de Ő annyira nem hangoztatja. Zsófi viszont, ha ébren van, folyton beszél és rázendít hol egy versikére, hol egy mondókára, hol énekelget. :)

Tánc. Még mindig egyből elkezdik rázni a hátsójukat, ha zenét hallanak. Ez lehet akár a testvérük éneke is, vagy az enyém, bár nekem pocsék hangom van, de ettől függetlenül tánciznak arra is. Édesek, nagyon.

Rajz. Nem köti le Őket. Nem tudom, hogy miért nem, de valahogy nem szoktak leülni rajzolgatni csak úgy. Színezni sem. Lehet, hogy még korai számukra, nem tudom, de egyelőre nem tartozik a kedvenc elfoglaltságok közé.

Gyurma. Na, ez viszont jöhet minden héten kétszer. :)

Nagyon jó a megfigyelőképességük. És a memóriájuk. Ez eddig "csak" a Zsófira volt jellemző, viszont egyre inkább felfedezhető Kincsőnél is, hogy nagyon jól észrevesz dolgokat, már meglátja a lába előtt heverő általa keresett valamit, amit azelőtt észre nem vett volna, hiába mondtuk, hogy ott van a lába előtt, csak nézte, forgolódott körbe-körbe és egyszerűen nem vette észre. :) Ma már ez nem fordul elő Vele sem.

Szóval, továbbra is nagyon büszke vagyok Rájuk, imádom Őket és a bejegyzés végére le is higgadtam. :) Zárom is soraimat, azzal, amivel kezdtem: 6 hónap múlva ovisok a Lányok! Brühühühüüüü :( :D