2012/01/05

Csak, hogy el ne vesszen feledésbe

Muszáj leírnom, mert annyira édes volt a Zsozso aznap, amikor nagyon nagyon rosszul voltam (hányás-hasmenés reggel 6-tól este 7-ig), annyira, hogy azt hittem, az ügyeleten kötök ki szilveszter napján. DE aztán végül jól lettem, szerencsére.

Szóval, aznap mást se csináltam, mint... na, hogy is fogalmazzak, szóval minden 15. percet a fürdőszobában töltöttem... Persze a Lányok csak lestek, hiszen szinte soha nem vagyok beteg, ennyire meg pláne nem, éppen ezért nem értették, mi lehet velem. Mondtam is, hogy lehet, hogy el kell mennem a doktor bácsihoz, hogy meggyógyítson. Erre Zsófi fogta a kis játéktelefont és "felhívta" a doktor bácsit, akinek a következőket mondta:

Szia doktor bácsi. Gyere. Anya beteg. Nagyon. Siess. Gyere gyorsan.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha valami szerintük rosszat, butaságot csinálunk, akkor már mondják is, hogy elverlek, és mondják, hogy: ver, ver, ver. Hogy ez honnan jött, nem tudom, mert azért ilyen sűrűn nem kaptak még, hogy megjegyezzék...

De ugyanígy van az is, hogy azt mondják, hogy rácsapok a kezedre: csap, csap, csap. :)

Ezek addig jópofák, amíg "csak" a szájukkal, a szavakkal vernek, ütnek, és nem kézzel...

Ha még eszembe jut bármi más, jövök, és lejegyzem. :)

3 megjegyzés:

sedith írta...

Ezek tényleg nagyon aranyos kis sztorik!:) Örülök, hogy jobban vagy!:)
Boldog új évet, drága Vivi!:)

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Remelem mar jobban vagy,edes lehetett a Zsozso.uszika

Névtelen írta...

voltál a Mekibe? kettő buciburger letoltál azt itt az eredménye...