Miután lerakta a horgász cuccát, mentünk egy kört a tó körül. Apu tolta a kocsit, NAGYON büszke volt, mindenkinek mesélte, hogy az ők ÚJ unokái (nem tudom, kik a "régi" unokái... :)), alig várta, hogy ismerőssel fussunk össze, már vitte is a Csajokat mutogatni. :) De idegeneknek is dicsekedett velük. A meglehetősen meredek domboldal sem rettentette el, ott is hősiesen feltolta a Lányokat, jókat lihegve a végén. :))
Másnap délelőtt végül csak Anyu ment le a Csajszikkal Apuhoz, én addig megfőztem a Kislányok ebédjét, amit végül csak Zsófi értékelt, Kincső egy falat után eldöntötte, hogy ő bizony nem kér Anya főztjéből. Másnap viszont érdekes módon szó nélkül megette... Kincső egyébként felvette azt a szokását, ami kb. egy hétig tartott, vagy valamivel tovább, hogy már az első falatnál húzza a száját, és elfordítja a fejét, nem eszi meg egyből, amit kínálok Neki, csak miután Zsófi evett 2-3 kanállal, utána már ő is hajlandó enni. Persze nem eszik végig rendesen, ezt elismétli egy étkezés alatt úgy 4-5x, tehát jóval kevesebbet eszik így meg, mint a Húga. Ez meg is látszik a súlyán, egy hét alatt 30 dkg-ot "fogyott". Ezóta nem mértük a súlyát, viszont megint rendesen eszik. Ezért kéne gyakrabban írni, hogy mindezek ne múlt időben legyenek rögzítve.
Lányok egész nap kint voltak a levegőn, nagyon élvezték, ezt abból is látni, hogy itthon utálják ezt a bezártságot, szerintem unatkoznak.De hát ebben a hideg, szakadó esős időben nem indulhatok el sétálni Velük, nem kockáztatok meg egy náthát, inkább senyvedünk bent a házban.
Még szerdán délután előkerült a bogrács, amit mi nyáron, vagy nyártól függetlenül, ha jó idő van, sűrűn használunk. Ezúttal bableves készült benne. Kicsit "csaltak" Anyuék, mert otthon megfőzték a babot, hogy hamar kész legyen a leves. Ami jól is jött, mert már igencsak éhes voltam, ehhez talán az is hozzájárult, hogy a terhesség óta nem ettem bablevest (csak 1x babgulyást). :)
Mondanom sem kell, hogy MINDEN a Lányok körül forgott, és mindenki, persze. És mit szóltak ehhez a Csajok? Naná, hogy kihasználták!
Apu pedig tűrte szó nélkül, hogy az (új) Unokái a bajuszával ismerkedjenek (újra). :)
Jutka részt vett egy buszos, termékbemutatós úton, ahol ezt a horgász sátrat kapta ajándékba. Lányok egyszerűen imádják, és mi is nagyon örültünk neki, mert így védve vannak a Csajszik a közvetlen napsugárzástól. Apu kihozta alájuk a takaróját, hogy tuti ne fázzanak fel (pelussal!?).
Aztán péntek reggel Anyuék útnak indultak, volt egy-két elintéznivalójuk otthon, és hát ugye este programjuk volt: a Gyertyafény Expressz vitte őket egy feledhetetlen utazásra. Erről, és a folytatásról a következő bejegyzésben mesélek.