2010/11/14

Változások

A legfontosabb, amíg el nem felejtem, bár már nem tudom elfelejteni, hiszen 4 napja két lábon közlekednek a Lányok! Nagyon ritkán ereszkednek le négykézláb pózba, és haladnak úgy. Érdekes módon, ebben nincs időbeli eltérés közöttük. Mert az egy dolog, hogy a méreteik egyformák, de fejlődésileg általában, ha csak pár nappal is, de Zsófi szokott előrébb lenni. Most nem. Most teljesen egyformán kezdtek el két lábon közlekedni. Nincsenek esések, hanem gyönyörűen, határozott lépésekkel mennek, vagy éppen szaladnak. Mert azt is tudnak, bizony. Főleg hozzánk, hiszen ott puha célba futnak bele. De nem úgy "landolnak", ahogy "kezdő" korukban, hogy szó szerint beleesnek a karjainkba, hanem látni, hogy az utolsó lépésig uralják a menésüket, nem hagyják el magukat és rogynak bele az ölünkbe, hanem stabilan állnak akkor is. Gábor tegnap meg is jegyezte, hogy újabb korszak zárult le: a kézenfogva való végtelen sétálás korszaka. Kérdeztem is tőle, és Te örülsz ENNEK? Mire Ő, persze, már nem kell kísérgetni Őket. Nem tudtam eldönteni, komolyan mondja e, és kedvem sem volt firtatni, ÉN nem örülök neki. Tegnap egyébként különösen jó napunk volt. Sőt, ha belegondolok, mióta mennek, azaz 4 napja, mintha jobban telnének a napjaink. Ugyanis kb. két elviselhetetlenek a Csajok. Hisztisek, nyafogósak, sírósak, nem alvósak, verekedősek, szóval kicsit kikészítettek a nap végére. És az sem tette szebbé az estéimet, hogy Gábort ritkán látom a sok munkája miatt, volt, hogy éjszakáznia kellett, és kell is majd még. De már a Csajok rossz napjai szinte feledésbe merültek és a tegnapi nappal végleg kipihentnek mondhatom magam. Tegnap reggel fél 9-ig aludtak. Jaj, de jó volt! Lustálkodhattunk mi is! :P Kényelmesen megreggeliztünk, elmentünk a játszótérre, lévén gyönyörű napunk volt, elég volt csak pulcsiban lenni, hazajöttünk, villamossal, mert gyalog voltunk, és hazafelé nem vállaltuk már be a sétát, ebédeltek a Lányok, és mentek aludni. Fél 4-ig szundítottak (kb. 2,5 órát), majd kimentünk a kertbe sétálni, hintázni, Igornak labdát dobálni. Majd be a házba, és játék, mert aznap még nem nagyon volt lehetőségük a benti játékra. Ilyenkor pláne imádják a játékaikat.

Erről jut eszembe, hogy elpakoltam a játékaik háromnegyed részét. Muszáj volt, mert az elmúlt napokban új játékot találtak ki: mindent kipakolnak. Ez persze a szebbik kifejezés rá, mert ezt úgy hajtják végre, ahogy egy színházi jelentben illik: két kézzel szórják, dobálják, hajigálják el a játékokat, könyveket, plüssöket, legókat, ami éppen még egy kupacban van, ill. még a helyén a dobozban, a tárolóban... stb. Már több hónapja gondolkodom ezen, hogy le kéne csökkenteni a játékállományt, mert így nem tanulnak meg koncentrálni, egy játékra figyelve játszani. Annyi játék volt körülöttük, hogy mindig belekaptak egybe, és mielőtt kezdtek volna vele valamit, mentek is a másikhoz. A lépést mégis azért tettem meg, mert elég unalmas egyfolytában a szétszórt játékokat nem csak összepakolni, hanem megkeresni az összeillő darabokat a hatalmas kupacban. Kedvenc szórakozásuk mostanában úgyis az, hogy vagy kipakolják a könyves rekeszt, vagy nem és beleülnek. Tehát már a könyveket sem élére állítva rakom bele, hanem fektetve, hogy védjem az állapotukat és a puhákat teszem felülre... :)

A borzalmas alvásukat elnézve gondolkodtam azon, hogy talán már nincs igényük a napi két alvásra - pedig minden jel arra mutatott, hogy van, csak valahogy mégsem tudnak rendesen elaludni. Tegnap nagyon jól is jött ki, hogy csak egyszer aludtak, de mondjuk későn is ébredtek. Ettől függetlenül belelkesültem, hogy de jó, akkor áttérünk az egy alvásra, és megint minden tök jól fog menni. Aha, ahogy én azt gondoltam. Ma már 7 órakor ébren voltak a Lányok, és 10 órakor le kellett Őket fektetnem. Ennyit erről. Nem kínlódtak ezúttal, egyből elaludtak. Nem értem én már ezt.

Evés. Nincs változás. Sem a házi, sem a bolti kenyeret nem eszik meg. Se vajasan, se üresen, sehogy. Kincső csak sajtot, és kolbászt eszik (Papa csinált Nekik fokhagyma nélkülit, azóta nem büfögik fel :)), na meg ma reggel lila hagymát (!!!), de a paradicsom az fúúúj, mind a kettőjüknek. Zsófi pedig csak és kizárólag sonkát hajlandó enni - és kolbászt. Ez a reggeli. Hozzá kapnak baba-kakaót. A felkelést követően persze narancslé van a vitaminokkal. Az ebéddel, vacsival nincsenek gondjaink, szerencsére. A levest imádják, legyen bármilyen, nem válogatnak.

 Zsófi és a kolbász, amit általában felszeletelve és az asztalnál ülve szoktak megkapni...

Kincső sem mondott nem-et a kolbira...

A fürdés továbbra is élmény a Csajok számára, úh. nagyon örülünk Gáborral, hogy Kincsőnek elmúlt a víziszonya, vagy bármilye is volt, annak vége és újra élvezi a lubickolást. Két hét alatt kétszer-háromszor kakilt csak a vízbe, ami szintén haladás, és ezeket sem pánikszerűen éli meg, hanem természetes módon. A hajmosás szintén simán megy, nincs sírás az öblítés alatt. Tehát jó úton vagyunk afelé, hogy ismét kiegyensúlyozott napjaik legyenek a Lányoknak.

Újabb fogakról nem tudok, volt elég bajuk, nem akartam még a szájukban is matatni. :) Tegnap Kincsőnek feltűnően piros és meleg volt a jobb pofija, lehet, hogy ott fogacska bújik, de ez nem biztos, nem jártam utána. :)

5 megjegyzés:

Magdi írta...

Tök jó fejek! Nehogy már azt hidd, hogy van valami, ami állandó! :)
Majd őj megmondják, hogy mikor mi kell nekik. Persze a séta, a levegőn lét, a társasági élet nagyon izgalmas, legalábbis az alvásnál sokkal jobb. Utána lehet alukálni. Szerencsére rá lehet bízni a gyerekekre az alvást, és az evést is, mert a szervezetük úgyis szabályozza. Ezt be kell látni, el kell fogadni.
Viszont kiegyensúlyozottak, vidámak, tele energiával, jókedvvel, és ez a fontos. Te meg majd csak alkalmazkodsz a pillanatnyi helyzethez:)
Csók nektek!!!

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Tunderiek a kis dragak mint mindig.Hat a lanyok mar igazi nagy lanyok.Aranyosak is,hat lesz mennes joves ezutan.Biztosan klasz volt a jatszoteren es jol erezhettek a szep napsutesben magukat a lanyok,biztosan nagyon lefardatak es azert aludtak annyit.Hat az egy alvas mar lehet jobb lenne nekik de ha igenylik meg a 2 alvast akkor mit lehet tenni.Jo sokat setaltatok,hat nalatok is lehet jatek,es erdekes hogy nalunk is pont en is most pakoltam el a sok jatekot ,ami meg olyan volt azt elvittuk az oviba hogy legyen ott is sok jatek.puszika

Névtelen írta...

hol van az fotó mikor nyomsz egy full rúd kolbászt magadba 3 szelet kenyérrel mint állat a Zumba tánc elött?

Vivien írta...

Tudom, Anyu, hogy semmi sem állandó. És igen, arra törekszem, hogy mindig vidámak, boldogok, kiegyensúlyozottak legyenek. :)

Iza, valóban jó ötlet volt elpakolni a játékokat, azóta szívsebben vannak a pár játék között, és nagyon sokáig lekötik magukat ezekkel.

Tibi: sehr witzig vagy!!! :D Ha így lenne, ahogy írod, akkor nem fogynék, hanem híznék, nem gondolod??? :))

NőiCsizma írta...

Elismerésem a csajoknak! Az is klassz, hogy már nem olyan nyűgösek! Nálunk is előfordul már néha-néha, h Karolina nem tud elaludni délelőtt, ilyenkor nekem is megfordul a fejemben, h talán nincs már rá szükség, de aztán másnap rácáfol az egészre. Lehet, h csak néha hagynák ki...