Szombaton, kedves majdnem Sógornőm születésnapján lehullott az idei tél első hava. Mi nem számítottunk rá, ezért igen meglepődtem, amikor Gábor mondja, hogy minden csupa hó. Én imádom a havat, a vele járó hideget már kevésbé, de hát ez már csak így van, nincsen öröm üröm nélkül. :) Egyből nagy izgalomba jöttem, kb. akkorába, mint amekkorába a Csajok fognak jönni pár év múlva, reményeim szerint, az első hó láttán. :)) Lányokat gyorsan megitattuk, mert az az első, miután felébredtek, majd a pizsijükre egyből vastag zoknit és nadrágot húztam és vittem ki Őket a teraszra, hogy nézzék meg közelről, mi is ez a nagy és sok fehérség, ami beborított mindent. Biztosan tetszett Nekik, de a hideg része eltántorította Őket a mélyebb megismerkedéstől. :P
Kb. ennyi is volt a hóval való első ismeretség, mert szombaton hivatalosak voltunk a Nagymamámhoz ebédre, ahonnan mire hazaértünk, a Csajok fáradtak voltak, mentek aludni, délután pedig nem is tudom miért nem mentünk ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése