2010/11/03

Hat Lány egy helyen

Tegnap végre elérkezett az a nap is, amikor nem jött közbe semmi, és Szilvi a négy Lánykájával el tudott jönni hozzánk. Többször meg volt már beszélve időpont, de hol egy betegség, hol egy fellépés, lovaglás, vagy más sport esemény miatt nem tudott összejönni a látogatás. Ezt a hetet is már több hete lebeszéltük Szilvivel, és drukkoltam, nehogy megint közbejöjjön valami. Nagyon vártam, hogy ideérjenek, már nagyon régen láttam a Csajszikat. Ebből a szempontból is jó a blog, hogy legalább itt nyomon tudom követni az életüket, a fejlődésüket, mikor mit szeretnek, stb.

A megérkezésük nagyon jól volt időzítve, mert a Lányok túl voltak a délelőtti alvásukon és a tízóraijukon is, tehát jókedvűek voltak, és kipihentek. Sajnos Őket nem tudom egy mozdulattal átállítani, mint az órát, úh. nekem sincs már 7-fél 8-ig alvás, lustálkodás, hanem 6-kor, de legkésőbb fél 7-kor fel kell kelnem. :( Viszont este is korábban kell fürdetni, max. fél 7-ig bírják a Csajok, utána már kínzásként élik meg, ha nem megyünk fürdeni.

Szóval, végre megérkeztek Szilviék, akiket a Lányaim csak néztek és néztek, de egy cseppet sem rémültek meg a sok sok idegentől. Pont előző nap állapítottuk meg Gáborral, hogy a Lányaink nem egy ijedős természetűek. Se a nagy plüsstől nem rémülnek meg, sem a távirányítású autótól, se a hirtelen zajoktól, szóval jó az idegrendszerük.

Olyan kép, természetesen, nem készült, ahol mind a 6 Lány a kamerába néz,
de nem is ez volt a cél.

Zita és Klára egyből nekiálltak kipróbálni a Lányok játékait, amin jókat mosolyogtunk Szilvivel, míg Emma szinte azonnal babázni kezdett - Kincsővel. Zsófi felfedezte a hatalmas szatyrokat, amikben a Little People figurák voltak, amit a négy Lány önzetlenül odaajándékozott Nekik. Ezúton is köszönjük szépen!!! :)


Imo is kipróbálta a játékokat, Kláránál a nyerő leginkább a barkácskészlet a kisautó volt:




Igaz, Szilviék "elmulasztották" a babázós korszakot, de lehet, hogy jobban jártak a mostani korral, mert így legalább tudtak valamit kezdeni a Lányok a Lányokkal. :)







Az én Lányaim nagyon élvezték az új kis barátaik társaságát, akik mellett még azt is elfelejtették, hogy eljött az alvás ideje. :) Azt hiszem, hogy a négy Lány is jól érezte magát nálunk, annak ellenére, hogy a játékok nem az Ő korosztályuknak megfelelő, azért mindig találtak valamit, amivel elvoltak. :)

Zsófi odavolt Emma cipőcskéjéért, vagy zoknijáért, nem is tudom, minek nevezzem. Az orrán volt egy kis plüss tigrisfej, ami másodszülöttem tetszését annyira elnyerte, hogy folyton "csókolgatta" Emma lábát... :) Nagyon édes volt, ahogy hol az egyik lábára bukott rá, hol a másikra, hogy Emma menni sem bírt ettől. :))

Sajnos sok kép nem készült, pedig lett volna mit fotózni, mert a pizza készítésével ment el az időm nagy része, ami szerencsére mindenkinek nagyon ízlett, ami nem csak abból derült ki, hogy dícsérték szóval, hanem el is fogyott az utolsó falatig. :) Szinte már nem is volt hely a muffin-nak, amit előző este sütöttem, tudván, szeretik a Balogh Lányok.




Miután lefektettem a Csajokat, maradt még egy kis idő, amit nem mással, mint az origamival töltöttünk el. Sajnos több idő nem volt, menniük kellett, mert edzések vártak még Zitára és Emmára. DE megbeszéltük, hogy a következő találkozásig nem fogunk újabb egy évet várni, és több időt hagyunk magunknak a kibontakozásra. :)

Jó volt nagyon látni a Lányokat, akik sokat nőttek, fejlődtek, "komolyodtak", mióta eljöttem Tőlük. Furcsa volt számomra az is, hogy most Ők vannak nálunk, nem én Náluk, és az asztalnál ülnek az én Lányaim is. Klára és Imo volt a 2. ikerpár, akiket megismertem, nem is tudom, mennyi idősek voltak, talán fél évesek lehettek... Szilvi, segíts, Te talán jobban emlékszel rá! Azt tudom, hogy picik voltak még nagyon, aztán már nem csak babakocsiztunk, hanem kézenfogva sétáltunk a környéken, motoroztunk nagyokat, játszottunk napokon át, hogy sokszor észre sem vettük az idő múlását, már este is lett a végén. Érdekes volt a személyiségük alakulása is, hiszen Imonál szinte végig megmaradt a Barbie és hercegnő imádat, és e mellé társult a ló "őrület", amit Nővéreitől leshetett el. Kláránál nem emlékszem hasonló "örök szerelemre". Ami még megmaradt bennem, de nagyon, az evésük. Ez a mai napig így van, ahogy látom, olvasom. Imo mindgi gyönyörűen evett, azt hiszem, nem is volt válogatós sem, de Klárinál sem emlékszem olyanra, hogy valamit ne evett volna meg, viszont Neki mindig legalább 3x annyi idő kellett egy falat megrágásához, lenyeléséhez, mint Imónak. És nem Imo habzsolt, hozzátenném. :) Éppen ezért (is) jó volt látni, hogy Klári szépen ette a pizzát, amit készítettem, és kétszer is repetázott belőle. Ja, és még muffin-t is evett... :)

Szóval, Lányok nagyon örültem a találkozásnak! :) Kész Hölgyek vagytok mind, nagyon aranyosak, kedvesek voltatok, és figyelmesek a Gyermekeimmel. :) 

Nagyon szépen köszönjük a látogatást, a játékokat, amit azóta sem adnak ki a kezükből, nagy örömöt szereztetek nekünk, és várunk Benneteket máskor is nagy szeretettel, amikor csak erre jártok, vagy időtök van eljönni hozzánk. :)

Hadd fejezzem be egy olyan képpel a bejegyzést, amit nekem hoztak a Lányok, a saját kezük munkájával leptek meg, ami a legértékesebb ajándék:

Köszönöm szépen! :) Puszi Nektek! :))

4 megjegyzés:

NőiCsizma írta...

Szóval Vivien.......lesznek majd hatan is??? :)

Szitya írta...

Vivi Drága!
Már elmúltak egyévesek, sajnos, mire hozzánk küldött jó Sorsunk!
Viszont így is jutott "belőled" több, mint három év!!! :-)

Szerinted mit mondtak először a lányok, amikor beültünk az autóba? "Ugye majd jövünk máskor is?!?!"
A Lánykáid tényleg tündériek, vidámak és kiegyensúlyozottak, pizza és a muffin isteniek voltak, és a vendéglátás is nagyon kedves!
vivi, én is remélem, hogy ezúttal nem várunk majd annyit!
Puszi,
Szilvi

Izabella:-Szabina es Julia írta...

De jo lehtetett ez a nagy talalkozas majdnem elsirtam magam anya annyira szepen leirtad az emlekeidet a ket kis csajrol Imorol es Klarirol.Gondolom hogy ez a csalad meg a bebixiterkedesrol van neked vagy tevedek,de azota neked is vannak ikreid.Orulok hogy ilyen jol ereztetek magatokat es az osszes lany is.puszika

Vivien írta...

Edit, ha csak azon múlna, amin nem múlik, akkor lennének, de így... maradnak "egykék", valószínűleg.

Szilvi, örülök, hogy Ti is olyan jól éreztétek magatokat, mint mi, ill. én. Ha mindannyian így akarjuk, akkor biztosan nem várunk újabb egy évig. :)

Iza, igen, a babysitter időmből ismerem Őket. :) Jó is volt újra látni Őket. :)

Puszi mind a hármótoknak. :)