2010/11/09

Csilláéknál

Vártuk a vasárnapot, és kicsit izgultam is, mert a Hugom főzött, aki utál főzni, és valahogy semmi érzéke sincs hozzá. Ő nem érzi, ha sós, vagy sótlan az étel, max. az zavarja, ha csípős, azt bezzeg érzi! :) Gondoltam, legalább a Lányoknak viszek valami ennivalót, hogy Ők tuti jót egyenek, de ezt azért sem tettem meg, mert bunkóság lett volna részemről ez a bizalmatlanság, másrészt pedig ott van Zoli, aki jól főz, és szeret is, tehát csak ott lesz a Csilla mellett és nem hagyja, hogy valami rosszat tegyen... :) Aztán végül pont a Zoli miatt nem lett olyan a savoyai hús, amilyennek lennie kellett volna, na mindegy. :)

Csajokat reggel megpróbáltuk korán elaltatni, majd 10 órakor fel is ébresztettem Őket. Valahogy nem működik mostanában az alvásuk rendesen, úh. nagyon gondolkozom egy időkorlát meghatározásával, de ez más téma. Bementünk a Nagyiékhoz, vittünk virágot Nekik.Csilláéknak is vittünk, nem teljesen virágot, és más apropóból. Nagyon szép lett a lakás a parkettával, teljesen más belépni is már. Biztosan tetszene a Nagyinak is. :) A konyha Gábor keze munkáját dícséri, ami szintén nagyon tetszetős, szerintem. Fiatalos, vagány.Még itt is van mit szépíteni, de hát, sajnos nem megy az olyan gyorsan, és könnyen, ahogy azt szeretnénk. Szép lassan minden a helyére kerül. :)



Tipikus magyar vasárnapi ebédet kaptunk: húslevest, rántott húst, krumplipürével, illetve volt ez a savoyai hús is. Csilla készített még kókuszgolyót is, én pedig sütöttem Zoli kedvéért szombaton egy Esterházy tortát.

4 óra előtt indultunk haza, így is későn, Lányoknak kellett még aludniuk egyet, amit végül az autóban tettek meg, aztán Csilláék 5-re jöttek hozzánk, mert aznap Ők vállalták a Csajok felügyeletét, míg mi Gáborral tánciztunk egyet. :) Ahol ismét jól megfájdult az egyébként még mindig nagyon fájó derekam, úh. tegnap nem is mentem tornázni sem, és nagy valószínűséggel a holnapi zumba is ki fog maradni. :(

Szóval feltöltődtünk hétvégén, Gábor is újult erővel vethette bele magát a munkába, amiből szó szerint ki sem látszanak Balázzsal, ha minden igaz év végéig így is marad. Jól is fog jönni a pihi Tücsiéknél. :)

Drága Hugicicám és Zoli, nagyon szépen köszönjük ezúton is a vendéglátást és a gyerekek felügyeletét, nagyon jól éreztük magunkat nálatok, és az ebéd is finom volt, kár volt félni tőle. :)

3 megjegyzés:

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Orulok hogy ilyen jol ereztetek magatokat a hugodeknal,kar hogy a csajokrol nem tettell fol kepeket .Edes a konyha, nagyon jok a kepek.Meg tobb ilyen napot kivanunk nektek.pusizka

Névtelen írta...

én megmondtam, fájni fog az... annyi tehetetlen tömeget megmozgatni...
(én is lecseréltem pl. a mininek a fékét aluminiumra a vas nehezebb)

Vivien írta...

Iza, rakok fel képeket, külön bejegyzésben.

Tibi, én is szeretlek... :) Bár úgy menne nálam is, hogy fogom és lecserélem könnyebbre a nehéz "alkatrészeimet"! :P