Zsófi

Kikészít ez a gyerek! Na jó, annyira nem vészes a dolog. Tegnap nem győztem dicsekedni VELE, erre este cserben hagy, sőt éjjel is! Hozta a szokott formáját, amikor megtudta, hogy neki megint szopiznia kellene! Üvöltött, mint akit nyúznak, mint két egyforma pólusú mágnes, taszította magát a cicitől. Nem semmi volt a kiscsaj! Éjjel ugyanez. Aztán ma reggel már meg sem akartam próbálni cicire tenni, mondván, minek, úgyis csak balhézik. Aha. Úgy nekiállt szopizni, mintha semmi nem történt volna... Ki érti ezt!? Én nem. Ma egész nap ciciből evett, kíváncsi vagyok, ma este mihez lesz kedve a Kisasszonynak! Minden esetre van egy adag tej a hűtőben, hátha... Ez lett volna a ma éjjeli kajája, amit nem kért a Drága.

Más. Zsófi ma gyönyörűen forgolódott. Hasáról a hátára. Többször is, és nagyon élvezte. :) A torna közben hangosan kacag, bár elég mély torokhangon, nem kacagásnak tűnik, de csuda jó hallgatni. :)

Duma

Zsófink a főszereplő újra. DE azt hiszem, lassan Kincsőről is írhatok. Megkezdődött a beszédes korszak. Zsófi tegnap azzal vonta magára a figyelmünket reggeli közben, hogy ilyeneket "mondott": ejjejjej és aua-aua, vagy valami ilyesmi, de az ejjejjej stimmel. Azóta egyfolytában, vagy legalábbis sűrűn beszél, főleg, ha van kinek.

Ami még nagyon tetszik, de ez most mind a kettőjükre vonatkozik, az az, hogy állandóan mosolyognak, nevetnek, hangosan, gurgulázva, ha látnak minket. Mennem kell, fürdetés van, és először fogok két gyereket szoptatni. Remélem, jól fog menni! :)

Sohasem késő

Hol is kezdjem? Hétvégén egyik nap Gáborom megetette Zsófinkat, majd behozta a hálóba, ahol mi Kincsővel már vártuk őket. Lefeküdtek mellénk, majd egy kis idő múlva Zsófink elkezdett nyekeregni. Gondoltuk, éhes még. Gábor már ki akart menni, hogy melegítsen neki még kaját, de én visszatartottam, mondván, megszoptatom, ha éhes, eszik, ha nem, akkor csendben marad. A cicitől eddig mindig begurult, dühös lett, és ordított. Most nem. Evett. Nem is keveset, ahogy utána a mellem állapotát mustráltam. Örültem neki, de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Aztán valamelyik nap Jutka is mondta, miért nem próbálom meg a szopizást, de mondtam, minek, csak felhergeli magát, az meg nem hiányzik senkinek. Végül nem hagyott nyugodni a dolog, és tegnap este megbeszéltük Gáborral, ha éjjel kér Zsófink enni, megszoptatom. Így is lett. Zsófi olyan természetességgel kezdett neki a szopizásnak, mintha születésétől fogva cicin élt volna. Nagyon örültem neki, és ennek örömére ma nappal egy alkalom kivételével mellből eszik. Nem is fejem, nehogy emiatt ne legyen ennivalója valamelyiknek. Nagyon örülök, hogy Zsófi is ráérzett a frissen "sajátkezűleg" fejt tej ízére, remélem, nem is változtat ezen már!

Véletlen?

Lehet, hogy az, minden esetre Kincső tegnap átfordult a hasáról a hátára. :) Egyik pillanatban még ezt a képet készítettem, és lehet, hogy pont ennek köszönhetően, lemaradtam a LÉNYEGRŐL, nem láttam, hogyan került a pocijáról a hátára.


Csak azt vettem észre, hogy már a hátán van, pontosan így:


Pedig nem lejt a terep, ahol feküdtek. Sajnos azóta nem produkálta újra, de türelem fordulást terem. :)

Újra itt a Meglepetés!!!

Ma végre kézben tarthattam a MEGLEPETÉST, ami pont a Csajok 4 hónapos fordulójával esik egybe. Sajnos még mindig nem írhatok bővebben erről, de már hamarosan igen. Alig várom. :)

A csoda, ami - sajnos - három napig tartott

Már majdnem eldicsekedtem vele, már egy icike picikét beleéltem magam, erre ma éjjel minden a régi volt: Kincső éjjel fél 2-kor enni kért. Pedig előtte három napig mind a ketten átaludták az éjszakát. Olyan könnyű volt megszokni, hogy reggel 5-ig, vagy éppen fél 6-ig aludtak, és velük együtt mi is. Remélem, azért nem ez lesz megint a normális, hanem ez csak egy kis kitérő volt, és ma éjjeltől megint jóalvók lesznek a Csajok! Nekem nem is nagyon sikerül a felkelés, Gábor hozta be Kincsőt, csak akkor voltam képes felkelni. Úgyhogy Csajok, tessék aludni, mert Apának mától munka van újra! Anya meg nem bír felkelni. Állítólag úgy horkoltam ma éjjel, hogy Apa majdnem otthagyott a hitvesi ágyban - de ezt nem teszi, mert tudja, fúria leszek, ha észreveszem, hogy lelépett, és nem találom az ágyban. :)


Ma voltunk csípő ultrahangon, kontrollon, egészen pontosan. Szerencsére minden rendben volt, így oda többet nem kell mennünk.

Zsófi, ahogy a cumisüveggel játszik :)

Új év, új szokások!?

Remélem, igen! :) Ugyanis gyönyörűségeink ma először aludták át közösen az éjszakát! Reggel 5-kor halk neszre ébredtünk, és nem hittük el: egyikünk sem lopózott ki az éj leple alatt, hogy megetesse valamelyik éhes gyermekünket. :)



A mai nap nem csak erről lesz emlékezetes, hanem arról is, hogy ma először megkóstolták a Lányok az almát. :) Először Zsófi volt az "áldozat", őt fent láthatjuk, aztán Kincső is sorra került, amikor jelezte, hogy ő akkor most enne. Zsófi nem értékelte túlságosan, ő inkább marad a jól bevált anyatejnél, és a tápszernél - ez utóbbit két napja nem kapja.

Kincsőnek viszont úgy tűnt, hogy ízlett, egy darabig szótlanul nyammogta, de végül ő is felháborodott. :)




Hát, igen, itt a felvételen pont nem az látszik, hogy ízlik neki... :)

És igen, délben még mindig pizsamában voltam... Mégsem szégyellem magam, jól esett. :) Holnap egész nap abban leszek. Bibibííí! Mert megtehetem. :)