2011/08/03

Szép az élet a Lányokkal

Mostanában szinte kétnaponta eszembe jut, hogy napi beszámolókat kellene írnom. Nem hosszú monológokat, hanem csak pár mondatos napi összefoglalót, mert valahogy nagyon felgyorsult a Lányok fejlődése - beszéd terén és hiszti terén is, és ezeket jó lenne megörökíteni. Tudom, senki nem tart ettől vissza, mégis a nap végén örülök, ha végre áztathatom magam a kádban és utána aludhatok egy jót - kis szerencsével. Mert mostanában valamiért sose sikerült kialudnom magam. Szerencsére a Lányok általában nem hibásak ebben. :) De előfordul, hogy valamelyikük nem alszik jól. Szombat éjjel Zsófihoz kellett mennem fél 2-kor (még ébren forgolódtam), majd fél 7-kor már talpon voltak, így vasárnap reggel fél 10-kor újra aludtak - velem együtt (de a saját ágyukban, természetesen), egészen 13 óráig. :)

Tegnap délután a Kincső nem volt hajlandó aludni. Meg is volt a böjtje... DE, ahogy említettem volt, ezek nem napi problémák, sőt!


Mostanában kivételesen jó a Lányokkal. Lehet, hogy azért, mert ahogy nőnek, egyre jobban, értelmesebben lehet Velük beszélni, lehet, hogy azért, mert minden játékban benne vannak, lehet, hogy azért, mert szót fogadnak, és elfogadják a nemleges választ is, és lehet, hogy azért, mert ha úgy alakul, akkor nem cibálnak szét, mert ebédet kell főznöm (azért igyekszem a reggeli ébredésük előtt legalább elkezdeni a főzést). Szóval jó Velük. Nagyon. Imádom minden percét az együtt töltött időnek. Valószínűleg ez is motivál abban, hogy reggelente, bármennyire nehéz is, de felkelek és elkezdem az ebéd főzését, hogy annál több időt tölthessek Velük - és igyekszem gyors ebédeket főzni.

Tegnap és ma délelőtt is a játszótéren töltöttük el az időt. Végre jó idő van, már úgyis kezdtem kifogyni az ötletekből, mit lehetne bent csinálni ezeken a ronda, esős, borús "szép" nyári napokon. Talán megkegyelmez a nyár nekünk és végre élvezhetjük a napsugarat, a meleget, és még talán a medencéjüket is elővehetjük még idén nyáron. :)

Jó érzés elmenni a Lányokkal bárhova, mert tudnak viselkedni. Imádom Bennük többek között ezt is. :) Tudják, mi a rend, ha villamossal megyünk, tudják, hogy a játszótéren minden játék közös, akárki hozta is magával. Lemondanak a kisautóról és odaadják a kislánynak, ha elpityeredik, és keresnek más játékot - a kislány szülei meg szabadkoznak, de addigra Nekik már van új játékuk, nem élik meg traumaként. Nem balhéznak, ha valaki undok Velük a játszótéren, ha kikapják a kezükből a játékot, max. egy picit elszontyolodnak, hogy ez mi volt, mert nincsenek hozzászokva, de ennyi - se civakodás, se sírás, semmi. A közértben, nagyobb bevásárló üzletekben is nagyon jól tudják, mi a rend. A szomszédos közértben nincs kocsi, csak kosár, mellettem maradnak, megfogdossák a palackos italokat, leveszik "ezt is" kiáltással a szörp (?) porokat, majd visszarakják a nemleges válaszomra, és megyünk fizetni. Ha kevesen vannak, segítenek bepakolni a szatyorba, a zöldségesnél még fizethetnek is, ha nem tartunk fel senkit. Ezek mind nagy slágerek számukra.

A nagyobb helyeken, mint az Auchan vagy a Lild, segítenek a futószalagra helyezni a vásároltakat. Tudják, hogy NEM bonthatják ki az üdítőt, kekszet, chipset (Anya nagy ritkán ilyet is engedélyez, még ha tiltólistán is van), amíg ki nem fizettük a "néninek", vagy a "bácsinak". Nagyon illedelmesen köszönnek, amikor jövünk el, integetnek és a legtöbb esetben még puszit is dobnak, amitől aztán olvad a nép rendesen. :) Egyszer-egyszer mondják hozzá, hogy pápá.

Legújabb szokásuk, ami, ha együtt vagyunk családostól nem annyira gáz, mint amikor egyedül vagyok velük, mert hogy (főleg a Kincsőre jellemző), elkiáltja magát, hogy bácsi, de olyan igazi, hangos, erőszakos hangon, amitől persze egyből odafordul legalább három "bácsi" (jó esetben valóban bácsi az illető, de tegnap a Lidl-ben 2 max. 35 éves srácnak kiáltott így oda elsőszülöttünk...), és elolvad Lányunk mosolyától, amit rávirít. :)

Sorolhatnám minden egyes pillanatot, amit eltöltünk együtt, mert mindegyik jóóóó. Már nem várom azt, hogy végre lefeküdjenek, mert nem fárasztóak, hanem valóban egyre inkább partnerek. Említettem a hisztit is, pedig mostanában egyre kevesebb van belőlük, és igazából nem is volt sok előtte sem. Minden viszonyítás kérdése, ráadásul a múltat megszépíti a jelen. :) Kincső az, aki hajlamosabb a hisztire, de egy kis erőfeszítéssel el lehet terelni a figyelmét, és akkor szent a béke újra. Békéről jut eszembe a béka, amit a Hugomtól csent el, végülis. Nem így, de ő úgy döntött, hogy a béka hozzá tartozik és elhoztuk Fótról, vittük Bánkra, hazahoztuk békát, és ma már szerintem el sem tudja képzelni az alvást béka nélkül. :) Ez egy 54 centis kis plüssállat, amire Zsófinknak is nagyon fájt a foga, így a Vaterán vettem nagyon kedvező áron Zsófinknak egy 50 centis hódot (ugyanaz a finom plüss, ugyanattól a márkától van). Persze a pozitív fogadtatáshoz kellett Zsófink is, de szerencsére szerelem volt első látásra, így már Zsófinak is van kedvenc alvótársa, én pedig visszakaptam a kispárnámat. :)

Szeretem a Lányokban, hogy elfogadják, ha haza kell jönnünk a játszótérről, és nem kezdenek el nyavalyogni, hogy mééég, meg, hogy nem, meg amit Kincső mond mostanában: nem akar. :) Kincső egyébként bámulatos tempóban fejlődik beszédileg, persze Zsófi is, és igazából nem is tudnám már lejegyezni minden szavukat. Várom, hogy jöjjenek az Unokatesók, akiktől tuti fognak egy kis németet is elsajátítani. Talán én is nekiállok németezni Velük, hogy Ők is meglephessék a Fiúkat néhány szóval. :)

Ahogy a címben is írtam, szép az élet a Lányokkal, egyre szebb. Imádom Őket, a természetüket, amire csak büszke lehetek, imádom, hogy Ők a Lányaim, nagyon boldoggá tesznek nap mint nap, még ha ez nyálasan is hangzik, akkor is így van. :)

Az esti ceremónia része egy ideje, hogy vagy zenét hallgatnak kakaó ivás közben, után, vagy a Madagaszkár filmből egy részletet. Imádják zebit (zebrát).



2 megjegyzés:

Veres Izabella írta...

Ez a bejegyzes nagyon szep volt, csak ugy sugarzik belole a szerettet amit a lanyok irant erzel anya.Orulok hogy ilyen jo napjaitok vannak es hogy ennyire jol megvagytok,es megertitek egymast a lanyokkal.Igazan buszke lehetsz rajuk,metr barhova mentek tudnak viselkedni,ugyesen megertenek mindent.Gyonyoruek az elso kepen annyira tetszik.A beszeduk is nagyon fejlodik.Szerintem nem art meg nekuk egy kis nemet,mi az angolt gyakoroljuk a Szabinaval es nagyon hajlamos ra.puszika

Erika írta...

Szia!
Egy ideje már olvasom a blogotokat! Csodálatosak a Kislányaid és ahogy olvasom, jól neveltek is!
Nekem fél éves Kislányaim vannak. Ha gondolod, nézz be hozzánk, bár időm nagyon kevés van írni, de ezt Te biztosan nagyon jól tudod! :)
Minden jót Nektek!
Erika