ÉS még valami lényeges is elkészült, a Lányok "járókája"!!! Igaz, ez még pénteken, de végülis ez is hétvége... :)
Ez csak a fele a járókának, a többi elem nincs még hozzácsatolva. Így sikerül azt a részt lekeríteni, ahová a Lányok nem mehetnek. Jóval nagyobb, mint akár két iker-járóka, ez főleg nekem jó, nem érzem úgy, hogy ketrecbe zártam a Gyermekeimet.
Tehát, ha lassan is, de szépülünk. Muszáj. A keresztelőre kész kell lennie mindennek. Kinéztük a parkettát is, most arra gyűjtünk. :) Gyűjtenénk, ha nem kéne mindig elkölteni másra. :)) De nem idegesítjük magunkat ilyenekkel, mert eddig is mindig meg tudtuk oldani, ami kellett, azt megvettük, így vagy úgy. Tudom, most is így lesz. :)
Vasárnap végül kiszabadultunk itthonról, és lementünk a Dunára, katasztrófa-turistáskodni... Elég elszomorító a helyzet szép hazánkban, adakoztunk is, reménykedve, hogy egy része az összegnek eljut a rászorulókhoz. Nagyon megvisel minket, amit látunk a tv-ben, ilyet még nem láttunk itthon. Furcsa, az emberhez eljut a külföldi katasztrófa híre, sajnálja is az ott élőket, de igazán együtt érezni Velük akkor tud, amikor maga is hasonló helyzetbe kerül. Ehhez nem kell közvetlenül átélni, természetesen, bőven elég, hogy a honfitársainkkal esik meg, hogy egész életük munkája elvész napok alatt. Borzasztó. :( Tegnap is kisétáltunk a Dunához, egy nap alatt sokat emelkedett a víz szintje. Ahol előző nap még "áztattam" a lábamat, az hétfőre jócskán víz alatt volt. Nem is tudtunk elsétálni a "Duna-party"-ig, ahol vasárnap jégkrémeztünk is egyet. A felső úton el tudtunk volna sétálni, de már elég volt aznapra, menni kellett haza, későre járt az idő. Érdekes, hogy a Lányok mostanában nem alszanak el a babakocsiban. Annyira élvezik a nézelődést, hogy lehetnek bármilyen fáradtak is, nem alszanak el semmi pénzért. Persze ennek is meg van a hátránya; mire hazaérünk jó nyűgösek.
Zsófi van a látható oldalon.
Itt pedig Kincső élvezi a Duna látványát.
Ez pedig már egy hétfői kép.
Reméljük, hogy most már javulni fog a helyzet, és nem kell további házösszedőlésekről hallanunk.
Nem tudom, ki mennyire érzékeny a frontokra, de én ma úgy ébredtem, mint aki egész éjjel bulizott, és utána még lefutott egy maratont - vagy legalábbis nem hiszem, hogy egy ezek után jobban érezném magam -, és hát egész nap elég, hogy is mondjam, érzékeny vagyok. :) Sajnos nem csak én, hanem a Lányok is. Nem lehet ma semmivel a kedvükben járni. Szinte egész nap üvöltenek. Már pelenkára vetkőztettem őket, lemostam a kis testüket nedves ronggyal, na ez végre segített valamit. Remélem, ma veszünk egy kis medencét nekik, mert még egy ilyen napot ép idegekkel nem fogok kibírni. Ez nem vicc. :) Ja, és ma ittam egy kávét is!!! Még pocakos időszakom előtt ittam utoljára - mondjuk nem is vagyok nagy kávézós, de néha MUSZÁJ inni egyet (és bebeszélni magamnak, na ettől vagyok sokkal jobban). :)
2 megjegyzés:
Edesek a csajok a kepeken,es nagyon jo lett a jaroka is.
Jo nagy teruk lett a lanyoknka es tenyleg nem tudjak ugy erezni magukat hogy ketrecbe vannak zarva.
Hu mekkora nagy viz van feletek,jo kis setakot csinaltatok.
A nagy meleg nalunk is megvan es ha a lanyoknak medencet vesztek remelem hamarosan kepeket .puszika
Nagyon jó a járókájuk a lányoknak:))Igazán ügyes apukájuk van!:)
A képeken nagyon helyesek!!és te is csini vagy és boldog:)
Mi is nagyon sajnáljuk a mostani helyzetet.Annál is inkább,hogy 5 évvel ezelőtt átélhettünk hasonló katasztrófát!!:(Talán még borzasztóbbat,mint most ami van!:(De nagyon elkeserítő és borzasztó.Már nincs is erőm nézni,mert fáj a szívem...
Puszillak,
Timi
Megjegyzés küldése