Nyíregyháza

Tavaszi szünet első napjaiban elmentünk kis családilag Nyíregyházára, állatkertezni és fürdőzni, ha már egyszer ennyire élvezték a Lányok. :) A szobánk ablaka a struccokra nézett… :D

Persze a Csajok itt is egyből magukévá tették a szobát, pakoltak össze-vissza, fiókokba be, fiókokból ki, bemásztak az üres szekrénybe, és ők voltak a szörnyek (óvoda hatása), szóval, elvoltak.

Sétáltunk egy nagyot a környéken, játszótereztünk, a szűz hóban. :) Aztán a szálláson pizzát rendeltünk, majd eltettük magunkra másnapra. Este volt egy kis huza-vona az alvási helyeket illetően… Mert amikor megérkeztünk, Zsófi kategorikusan kijelentette, hogy a dupla ágyban ő alszik velem. Mi ezt mosolyogva nyugtáztuk. Aztán persze nem akart egyágyasban aludni… Nagy nehezen beleegyeztünk, végülis tök mindegy volt, akkor ő megnyugodott. Jött a Kincső, hogy ő sem akar egyedül aludni. Mondom, akkor aludj a Zsófival, aminek a Zsófi első körben nem örült, de végül beleegyezett. Reméltem, hogy most már alhatunk. Ment a vihorászás, úh többszöri figyelmeztetés után végül visszaállt minden az eredeti felállásba. :) Másnap nem volt téma, ki hol alszik.

Reggel feltűntek Zsófin csúnya kiütéses foltok. Elég durván néztek ki, a nyakán, mellkasán, mint egy gallér, de máshol nem volt semmi. Panasza nem volt, úh gondoltuk, majd elmúlik. Reggeli után jól felöltöztünk, és mentünk az állatokat megnézni. Sokat nem láttunk, a hideg időjárás végett, de még így is sok szép vadállatot tudtunk megszemlélni. A tevék nagyon barátságosak voltak, nem győztük simizni őket, valamint a lámákkal kerültünk közeli kapcsolatba, Kincsővel etettük őket. Több helyen volt zoo-csemege automata, papírzacskóval. Egész jó ötlet volt, különböző mennyiségű eledelt lehetett venni. Aztán dél körül elkezdtek panaszkodni a Lányok, hogy éhesek, fáradtak, így beültünk az Ócenáriumban lévő büfébe és ettek rántott húst, sült krumplival, végre jól ettek, mi meg a Gáborral hamburgereztünk. Desszertként, mert szépen ettek, kaptak 1-1 nyalókát a Csajszik, aminek nagyon örültek. Valószínűleg ezért volt érdemes ebédelni… :) Sajnos észrevettük, hogy Zsófi kiütései tovább terjedtek. Már könyöktől lefelé mind a két karja tele volt szúnyogcsípés szerű vörös foltokkal. Fogalmunk sem volt, mitől lehet, így eldöntöttük, hogy elvisszük a gyereket és megmutatjuk orvosnak. Ezután bent is körülnéztünk, ismét nagyon tetszett nekik, mondhatnám lenyűgözte Őket a sok szép halacska, a cápák, élvezték, hogy felettünk úsznak el, csodálták a nagy fogakat. Jó volt, hogy rajtunk kívül alig voltak az állatkertben, mintha szinte egyedül lettünk volna. Összehaverkodtak egy orangutannal, illetve ő velük. Lányok keresték az állatot az üvegfal mögött, mire egyszer csak megjelent és leült a Lányokkal szemben. Törökülésben, összefont karral és csak nézte őket. Erre a Csajok is leguggoltak hozzá, kínálták a nyalókával, de több esze volt a majomnak, minthogy utánanyúljon. Volt ideje megtanulni, hogy nem tud átnyúlni a falon, nem is erőlködött vele. Elég sok időt eltöltöttünk itt, aztán fogtunk magunkat, elbúcsúztunk a majomtól és mentünk ki – az ajándékbolton keresztül, ahol valami nem is tudom már milyen állatot akartak maguknak a Lányok. Talán a Kincső pandát, a Zsófi nem tudom, mit, de ő is valami olyat, aminek köze nem volt az állatokhoz, akiket láttunk. Elég hamar sikerült rávenni őket, hogy inkább egy orangutant vegyünk, mert vele legalább volt valami élményük. :) Még megnéztük a pingvineket, jegesmedvéket, fókákat. Éppen kezdődött a fókaetetés, egy show kíséretében, aminél szintén tátva maradt a szájuk. :P

Ezután visszatértünk a szállásra és felkerekedtünk megkeresni a kórházat, amit könnyen meg is találtunk. Nem tudom, mikor mennyit vártunk, de összességében 4 órát töltöttünk a nyíregyházi kórházban és nem lettünk okosabbak, amikor kijöttünk, mint amikor bementünk. Hogy mitől jöttek ki a foltok, nem derült ki, viszont gazdagabb lett Zsófi egy vérvétellel. Amit én harcoltam ki. Mert 3 doki is állt a gyerek felett és tanakodtak, hogy mi lehet a folt. Egyik sem tudott rájönni, így gondoltam, hátha jól jön egy vérvétel, ha mondjuk fertőzés van a vérében, akkor azt kimutatja. De nem vezetett eredményre ez sem. Kiderült, hogy Anyu is kiütése, gondoltuk egy és ugyanaz, Zalaegerszegen szedtek össze valamit. De aztán nem valószínű. Elmentünk a kedves doki ismerősünkhöz, aki a Heim Pálban dolgozik, de ő sem tudott mit mondani, azon kívül, hogy még nem látott ilyet. :( Bár, ő inkább már rajtam látta, merthogy én sem úsztam meg, és én is kiütéses lettem, de olyan, mintha csípések lettek volna. Többen pókra gyanakodtak. Nekem fogalmam sincs, csak azt tudom, hogy úgy nézett ki, mint egy szúnyogcsípés, és úgy viszketett, mint 3 szúnyogcsípés…

A kiruccanás folytatása úgy történt, hogy a kórház után beültünk egy szimpi csárdába vacsizni (én egyből egy jégerrel kezdtem – de egynél megálltam ám). Csajok gyönyörűen megették a levesüket, utána mást nem ettek. Nagyon finom volt a kaja, úh ha máskor is arrafelé kell ennünk, akkor tuti ide fogunk menni.

Másnap reggeliztünk egy nagyot, összepakoltunk, elköszöntünk minden állattól és célba vettük a fürdőt, amiben szintén található egy gyerekparadicsom részleg. De mivel már igencsak tavaszi szünet volt, eléggé tele volt gyerekekkel. Voltak idióta gyerekek, idióta szülőkkel, akik figyelmen kívül hagyták, hogy nem egyedül vannak a medencében és nem törődve azzal, hogy mást találnak el, simán vízipisztolyoztak egymás ellen. A Lányok már hunyorogtak, összehúzták magukat, amikor valamelyikőjük a közelükben volt. Aztán a félhangos megjegyzéseimnek lett hatása, elvették végül a gyerekektől (egy időre) a játékokat. Ez a fürdő jóval nagyobb, mint az egerszegi, mégsem éreztem úgy, hogy jobban magukévá tették volna a helyet. A csúszdák túl magasak voltak és túl hideg vízben értek véget. A tömeg is zavarhatta a Lányokat, véleményem szerint, valamint az is gond lehetett, hogy fáradtak voltak. Előző nap kimaradt a déli alvás, és annak mindig megvan a böjtje. Viszont nagyon élvezték a termálvizet, Kincsővel én egy csomó időt töltöttem a kinti, forró vízben. Esett az eső a vége felé, de nem zavart minket. :) Szóval, tetszett nekik, de fáradtak voltak, így, a borsos belépőár ellenére is, úgy döntöttünk délben, hogy eljövünk. Ebédeltünk az előző napi étteremben, és elindultunk haza. Lányok 3 illetve 3,5 órát aludtak a kocsiban!!!!!!! Este korán lefeküdtek, így újra egyenesbe jöttek alvásilag. :)