2012/02/10

Továbbra is láz, orrszívás, köhögés, nyűgösség

Na, kezdem unni. Azt hiszem, tényleg kezdek besokallni. Ez leginkább most úgy jön ki rajtam, hogy aludnék, aludnék és aludnék. Talán azért is van, mert még mindig nem vagyok teljesen meggyógyulva, ma két hete, hogy elkezdtem nagyon rosszul érezni magam, és csak pár napja van, hogy érzem, mintha most már valóban életben maradnék. DE továbbra is orrfújás van non-stop és eléggé fáj a fejem, szemeim égnek, szóval van még miből kigyógyulni.


DE sajnos nem csak magamról van mit írni, hanem a Lányokról is. A jó hírrel kezdem: Zsófinak már sikerül a zöld-sárga taknyot is kifújnia, így egyre rövidebb ideig tart az orrszívás. Naponta 3x szívom Neki, előtte kap Sterimar-t, hátha segít, utána pedig Nasivin-t, hátha az is segít. Nem tudom, mi fogja végül rendbe hozni. Kap köhögéscsillapítót naponta 2x, és egyszer az antibiotikumot, amíg tart. Kedden kontroll. Addig ugye szobafogság. Két napja mondogatja már, hogy már nem beteg, úh. szeretne kimenni a levegőre. Nem úgy, mint a Nővére, aki szintén mondja, hogy Ő nem beteg, de Ő nem akar kimenni, mert hideg van. Mivel kétfelé nem tudok szakadni, meg Kiki sem akar kimenni, maradunk bent. Abból a szempontból örülök a hideg-utálatának, hogy legalább (azért) nem nyüstöl, hogy kimenjünk. Zsófink két napja láztalan, hőemelkedése sincs. Hip-hip-hurrá. Végre. Mára a kedélye is jobbnak tűnik. Bár már tegnap is vidám volt. Tegnapelőtt még nem. Tegnap próbáltam hasznosan tölteni a napunkat, kicsit feldobni, így sokat tornáztunk, legoztunk, rajzolgattunk, verselgettünk, a versekhez, énekekhez készítettem figurákat, és felmutattuk őket, amikor aktuálisak voltak. Ezt különösen élvezték a Lányok. Délután pedig muffinokat sütöttünk. Két félét. Segítettek a tészta készítésében is, folyton a tojást keresték a csokis tésztában, hiába mondtam, hogy már benne van, el van keveredve, a válasz mindig az volt: nem látom. :) Aztán persze segítettek díszíteni is a muffinokat. Nagyon édik voltak. És amikor elkészült, sorra vitték el a tányérról őket. Gondoltam magamban, milyen finom lehet, ha ilyen gyorsan fogy, de főleg az volt a furcsa, hogy ESZNEK. Merthogy ugyebár nagyon keveset esznek még mindig, éppenhogy elhagyják a 10 kilót... Én ezalatt a muffin formákat töltöttem meg tésztával, majd hívtam Őket díszíteni. Jöttek is, és amikor készen voltak, akkor láttam csak meg, hogy az összes elhordott muffint kiszedték a papírjából, leették a tetejéről a díszeket (cukorkákat), és mint akik jól végezték dolgukat, a többit otthagyták. Áááááááááááááááááááááááááá! :D És olyan aranyosan büszkék voltak magukra, hogy nem volt szívem leszidni Őket. :)


Kincső, Zsófi





Ennyi a jó hírből. A rossz az, hogy Kincső mára belázasodott. Délelőtt 10 körül már elkezdett nyűgösködni, de addig nem volt semmi baj, amíg nem kellett nekiállnom a nokedlinek. Merthogy addig együtt voltunk, bármikor az ölembe tudott mászni, tudtam menni oda, ahova kérte/kérték. Aztán megjött a Klári Mama, alias Dédi, és valamiért az étkezőasztalra hordta a Kincső a lego egy részét, és ott játszottunk. Aztán eljött a nokedli ideje, én meg felálltam, Kincsőt otthagyva a széken, hadd játsszon tovább. De szinte az egész időt végigüvöltötte, megspékelve azzal, hogy fázom, folyik az orrom. Nem is nézett túl jól ki. Szinte semmit nem ebédelt, azt is az ölemben ülve, általam etetve(!!!), pedig erről azért le vagyunk ám már szokva. Finom levest kaptak, Dédi hozta, annak mindig sikere van. Kincsőnél ma nem nagyon volt. Bágyadt volt az én kis drágám. Zsófi elég szépen evett, de persze, ahogy meglátta, hogy kiveszem a Kikit az etetőszékből és az ölemben ülve etetem, egyből Neki is minden baja lett. Imádom az ilyen helyzeteket!!!!!!!! Dédi ölébe ülve evett tovább. Végül elég szépen ettek, így hogy etetve voltak, kaptak is utána egy kis linzert.

 Zsófi
Kincső

Szóval, nagyon nagyon szeretném, hogy végre újra egészség legyen az egész családunkban! Apu, Anyu és a Klári Mama is betegek. Most nagyon megtalált minket a baci. Remélem, nem sokáig lesz vendég nálunk! Remélem tovább azt is, hogy a következő 100 bejegyzés egyike sem fog betegségről szólni! :)

3 megjegyzés:

Veres Izabella írta...

Nagyon cukiik a lanyok,jaj de orulok annak hogy Zsofi vegre meggyogyut es hogy te is jobban vagy,de annak nem orulok hogy mar Kincso is beteg,nagyon edesek a fotokon, es a fejlec foto nagyon aranyos.puszika

Orsi írta...

Sajnálom, hogy mindenkit levert a lábáról a betegség; gyógyuljatok meg hamar!!!

NőiCsizma írta...

Kedves Vivien!
Jól elhúzódik ez a betegeskedés nálatok!
Tudom, hogy nagyon tapasztalt vagy a gyerekek terén, mégis bátorkodom leírni az Én tapasztalataimat, hátha tudok valamiben segíteni.
A láz jótékony hatású, ha valaki lázas, gyorsabban gyógyul. Lázfokonként megduplázódik az anyagcsere. Ezért ma már nem javasolják gyerekeknél sem a lázcsillapítást, csak akkor, ha nagyon megviseli, nyűgös, vagy nem tud aludni tőle. A lázgörcs nagyon ritka és egyébként sem okoz károsodást. Én csak akkor csillapítok, ha nagyon nyűgös tőle, nem azon múlik, mennyi a láza.
Ha antibiotikumot adsz neki (Én még soha egyik lányomnak sem adtam), akkor mindenképpen adj nekik mellé Lactív-ot, mert az immunitás a vastagbélben dől el. Helyre kell állítanod a bélflórát, amit az antibiotikum kipusztított.
Nagyon fontos még a sok vitamin és az immunerősítés ilyenkor. Betegségkor C vitaminból 1000 mg-ot is szoktam adni naponta(nem igaz, hogy vesekárosodást okozhat, hiszen kipisilja, ami felesleges), a Citrofort kid (grefruitmag kivonat)pedig alapszer nálunk.
Köhögésre nekünk a Prospan szirup nagyon jól bevált, de mellé szoktam adni nekik homeopátiás Gripp Heel-t is, ha náthásak is közben.
És ami az alap: sok folyadék, sok pihenés. Neked az utóbbi hiányzik nagyon szerintem...
A szervezetedet igénybe veszi a betegség, de nem tud elég energiát fordítani a gyógyulásra, ha nem pihensz. Ilyenkor elkel a nagyszülői segítség.
Nem haragudj, hogy belekotyogtam, csak Én is nagyon utálom, ha betegek a lányaim. Nehéz lehet most nektek is.
Jobbulást kívánok és szép hétvégét!
E.