Zoé - déli alvás - vonat

A kis tündérmanó már elmúlt egy hónapos. :) Nagyon édes baba, néha okoz álmatlan éjszakákat Édesanyjának, de ez már csak így van, ha az ember kisbabát vállal. :) Kétszer eljutottunk már hozzájuk úgy, hogy csak hárman mentünk a Lányokkal. Első alkalommal féltem a déli alvástól, de ismét bebizonyosodott, hogy fantasztikus Lányaink vannak, megértették, hogy itt fognak aludni, és hiába volt minden tényező eltérő az itthonitól, gyönyörűen aludtak.

 A kép nem illusztráció :)

 Kikusz

Zsozsi

Második alkalommal pedig fokoztuk, hogy délután vonattal mentünk ki Fótra. Még nem ültek vonaton, várták már a lehetőséget, és nagyon örültek, hogy eljött a nagy nap. :)

Egy hasznos ajándék: pelenkatorta

Csilla nem szeretné Zoét kitenni a nyilvánosság elé, én ezt a kérését tiszteletben tartom, ezért nem teszek itt több száz képet közzé róla. :) Csak egyet, ahol a Lányok is ott vannak Vele. :) Egyébként érdekes módon, amikor mi találkozunk Vele, akkor mindig tök édes, semmi baja nincs, igazán példagyerek. :)

Végül találtam pár édes képet, amit MUSZÁJ feltennem. Bocsi, Hugi.

 Kincső

Zsófi

Kalandpark

Még októberben vettem két kupont a 17. kerületi játszóházba, át sem gondolva, hogy milyen messze van ez nekünk. :) Éppen ezért mindig csak halogattam az elmenetelt, de már nem lehetett tovább, mert március 10-én lejárt, így a Gellért hegyi kiruccanás utáni napon el is mentünk. Előtte még beszéltem Pankáékkal, mert ott a családban sorozatban vannak a szülinapok, és gondoltam, ha már úgyis a környékükön leszünk, megkérdem, hátha van kedvük eljönni, és legalább láthatom az én kis (már nem is olyan kicsi) drágaságaimat, akiknél az ikres bébiszitteri pályafutásomat kezdtem. Gondoltam még arra is, hogy elhívom Szilviéket is (Négy a Lány), de mivel tudtam, hogy Emmának azon a hétvégén ünneplik többszörösen is a szülinapját, így inkább egy csendesebb időpontra szavaztam találka terén. Szerencsére Gyöngyi partner volt a randi ügyében, így nagyon vártam a találkozást, nagyobb kedvvel indultam el a játszóházba, ahol egyébként a Lányok elég jól elvoltak, de egyáltalán nem voltak bevállalósak, inkább maradtak a Nekik való játékoknál. Sőt, Kincső annyira beleszeretett az egyik autóba, hogy szinte ki sem szállt belőle egész idő alatt.

 Kincső és Panka

 Rita és Zsófi

 Zsófi

 Panka és Kincső

 Itt is

 Rita

 Kristóf

 Az említett autó.

 Panka

 Panka és Kincső

 Kincső

Zsófi

Panka és Rita egy óra múlva elment, mert lovagló órájuk volt, viszont Kristófot magunkra vállaltuk. Naná. Kis szerelmem. :) Annyira imádtam mindig is, hogy Neki köszönhetően mondtam azt, hogy már nem bánnám azt sem, ha fiam születne. Addig csak lányt szerettem volna, de Kristóf a bájával teljesen meghódított. Azóta is tart. :) Ő nagyon élvezte az ottlétet, legalább Ő kihasználta az időt. :)

Megemlítendő, hogy ismét rengeteg játékot kaptak a Csajok Tőlük, amiknek a mai napig nagyon örülnek és játszanak velük. Eszméletlen nagy szerencsém van, hogy mind Tőlük, mind Szilviéktől nagyon sok játékot "örökölhettek" a Lányok, amik a legnagyobb kedvencük. Nagyon köszönjük itt is, ezúton is! :)

Gellért hegy

Gyula utáni hétvégén, szombaton, március 3-án, felmentünk a Gellért hegyre egyet kirándulni. Jó kis program volt, az idő is szép volt, a Lányok is nagyon jól bírták a gyaloglást. Magát a helyszínt Jutkára bíztuk, hiszen ez a nap neki lett szánva (ha már Gyulán egy egész hétvégét a Szüleimmel töltöttünk el). Villamossal mentünk a Gellért térig, ott találkoztunk a Klári mamával, aki unatkozott otthon, így eljött velünk, de ha jól tudom, annyira kisétálta magát, hogy máskor inkább kiül a teraszra napozni. :) Felsétáltunk első körben a lovas szoborhoz, majd megálltunk a hegybe vájt kápolnánál nézelődni. Még sosem jártam ott. Aztán a következő megálló a kis játszótér volt, ahol kifújhatták magukat a Csajok, majd nem messze újra kiélhették magukat a rengeteg csúszdánál. Nagyon jól érezték magukat már itt a Lányok, és ha nem lettek volna felajzva a szobor nénire, akkor tőlük akár itt véget is érhetett volna a kirándulás. Még a fekete lyukas csúszdát is kipróbálták. Teljesen maguktól. Ugyan utána nem győztem Őket vigasztalni, de legalább kipróbálták. :) Na, ezek után max. a szép látnivalók miatt pihentünk meg pár percre, aztán már csak fent a Szabadság szobornál, azaz a szobornéninél, aki olajágat tart a feje felett. Legnagyobb sajnálatukra nagyon magasan állt a "néni", így se megsimogatni nem tudták, sem puszit adni neki. :)

Egy kis séta után indultunk lefele, ahol szintén kirohangálták magukat, majd végre akadt egy olyan szobor is, aminek az ölébe lehetett ülni. :)

Minden kutyát meg akartak simogatni, dögönyözni, nem győztük mondani Nekik, hogy előbb talán meg kellene kérdezni, hogy szabad e? :) A napot megkoronázandó ebédet is kaptunk, az egyik kedvenc gyros-onknál ettünk, a Móricz Zs. körtérnél, aztán jöttünk haza.

 Móricz Zs. körtérnél

Szerencsére nem aludtak el a hazafelé vezető úton, itthon viszont nem kellett altatót énekelni. :)

ui.: naná, hogy nem volt feltöltve a fényképezőgép aksija, így csak a telefonommal készültek képek.

Lázas napok

A szó rossz értelmében, sajnos. :( Az elmúlt másfél hét szinte másról sem szólt, mint a lázról. Múlt héten szerdán Kincső lázasodott be. Csak úgy. A semmiből. De mivel nem volt nyűgös, sőt, nagyon jól viselte, így csak alváshoz kapott este Nurofent, hogy jól aludjon. Másnapra eltűnt a láz. Vasárnap viszont újra belázasodott. Nem is értettem, miért!? :S Másnapra szintén elmúlt. És ezúttal is jól viselte.

Volt egy aránylag nyugodt hétfőnk. Még motorozni is elmentünk a Lányokkal, de nem jutottunk messzire, mert elég bágyadt (meg lusta) volt a Kiki. De valószínűleg ez a nyugodt hétfő is csak azért lehetett, hogy a következő nap aránylag kipihenve érjen. :S Kedden ugyanis Zsófiánkon volt a sor. Megjegyzem ez azóta is tart... :( Szóval, kedden Zsófi egész nap lázas volt, és egész délelőtt hányt. Olyannyira, hogy délig 4x hányt, így elvittük a Dokihoz Árpival Őket. Rengetegen voltak, több, mint egy órát vártunk, mire sorra kerültünk. Ugyan nem írtam még, de újra elkezdtem pénzt keresni, és pont aznap is lett volna dolgom, de szerencsére Jutka segítségével ez is megoldódott. Igazából jó páran mozgósítva lettek. Árpi vitt minket a Dokihoz, Jutka besegített, majd Árpi hazavitt minket, Jutka átvette a Lányokat és a "kezelési útmutatót" hozzájuk, majd Árpi újra fuvarozott minket a "dolgommal". Anyu jött negyed 3-ra, átvette a Lányok felügyeletét Jutkától, én meg jöttem haza fél 6 körül. Zsófi délután már nem hányt. Szerencsére semmi komolyabb baja nincs, csak lázas (volt). Szerdán szinte egész délelőtt 39 fok fölött volt a láza, nem ment le. Amikor felment 39,7-re, akkor hűtőfürdőbe tettem szegénykémet. Elég jól viselte, nyafogott, de nem ellenkezett. Ücsörgött benne egy kicsit, aztán ki is vettem, nem nagyon tetszett neki, szegény utána emlegette még pár napig ezt a fajta pancsit... :( Természetesen úgy, hogy ugye ma nem lesz??? Lényeg, hogy egy kicsit le is ment a láza, de nem teljesen. Másnap is lázas volt. Akkor már felhívtam a dokinő ismerősünket, aki megnyugtatott, hogy amíg "csak" lázas, addig nincs gond, és lényegében megerősített abban, hogy amit csináltam, azt helyesen tettem. Mert mind a két Lány, mivel jól viselték a lázat, nem kaptak lázcsillapítót, csak éjszakára. Mondjuk ettől függetlenül vacak éjszakáink voltak, vannak, mert Zsófi tegnap elég taknyos volt és köhögött, így amiatt ébredtünk óránként. Nagyon jóóóóó volt... Péntek tünetmentes volt, az enyhe hőemelkedést leszámítva. Tegnap délelőtt megint belázasodott a Zsófi, de csak egyszer, utána már nem volt láza, szerencsére. És azóta sincs. Még nem merem elkiabálni, de nagyon bízom benne, hogy vége van a lázas időszaknak!

 Hűtőfürdő után.

Mindegyik képen Zsófi látható.

Kabátpróba

Ma a padláson volt dolgom. Több mindent kerestem, de végül volt, amit megtaláltam, volt, amit sajnos nem, és voltak olyan dolgok is, amiknek nagyon megörültem, mert egyáltalán nem kerestem ezeket, mégis jól jönnek. És akkor voltak azok a dolgok, amiket a Lányok szerettek volna FELTÉTLENÜL lehozni. Igen, mert feljöhettek velem Ők is. Naná. Nem hagyom lent egyedül Őket, mikor még egy 3 perces pisilést sem bírnak ki összeveszés nélkül...

Így került le ez a két kabát, ami kb 2 év múlva lesz jó rájuk. DE nem volt elég, hogy lehoztuk és egyedül bele is bújtak, hanem Zsófi külön kérte, hogy csináljak fényképet Róluk... :D Na, ilyen sem volt még! Tessék, a képek:

Pizza

Muszáj volt megörökíttetni, mert amikor a minap pizzát sütöttem, délután, vacsira a maradék tésztából, akkor Zsófi jött, hogy segít. Éppen időben, mert még csak a tésztát nyújtottam ki, viszont a megörökítés csak a sajt reszelése közben jutott eszembe, így sajnos csak az utolsó fázis lett lefotózva. Egyébként Zsozso csinált mindent. Ő kente szét a pizzakrémet a tésztán, Ő szórta rá az oregano-t, Ő rakta rá a sonkaszeleteket és a végén Ő szórta rá a sajtot is. Precízen ügyelt arra, hogy mindenhova jusson a sajtból. Amikor végre elégedett volt az eredménnyel, akkor közölte, hogy kész, mehet a sütőbe. :) Többször odament az üveghez és ellenőrizte, jó e már a pizza. :)

Gyula

Lassan 2 hete, hogy Gyulán töltöttünk egy hosszú hétvégét. Gyulához szép emlékek fűznek minket, mert ott volt az első közös kiruccanásunk Gáborral, alig egy hónapos ismeretség után. :) Azóta is vágyunk vissza, a reneszánsz karnevált megnézni.

Eddig nem mertük bevállalni a Lányokkal, mert szinte biztosra vettük, hogy nagyon hideg lesz és a hó is tuti esni fog. Ez még a kisebbik baj lett volna, inkább a hideg tartott vissza minket a karneváltól. Addig húztuk.halasztottuk, míg már meg sem rendezik az általunk szeretett programsorozatot. Azért annak örülök, hogy ezt az utolsó napokban tudtuk meg, amikor már a szállásunk rég megvolt (még Anyuéktól kaptuk karácsonyra). De egyáltalán nem indultunk emiatt rossz kedvűen, mert más is volt, ami a Lányok számára újdonság volt: a fürdő. Soha nem voltak még élményfürdőben, strandon, tehát a kádon és a kerti pancsolón kívül  nem ismertek más fajta fürdőzést. Ugyan próbálkoztunk anno a babaúszással, erről ITT írtam, de olyan jó élmény volt mind a 3 (?) alkalom, hogy inkább hagytuk is az egészet. Most egy kicsit emiatt is, próbáltuk minél jobban felkészíteni a Lányokat. Kaptak új úszógumikat (beleülőset). Volt már nyáron is, de az egyik kilyukadt. Akkor is és most is a szárazföldön nagyon jól elvoltak velük... :D

Szóval, mentünk Gyulára pénteken. Előtte voltak izgalmak, az autóval, naná! De szerencsére nagyon ügyes kezű férfiakkal van megáldva a ház, meg van egy kedves autószerelő ismerős is, akire szintén bármikor számíthatunk, így a megfelelő alkatrész beszerzése után szépen rendbe tették a kék csodát, és végül bátran útnak indulhattunk.

Pénteken sétálgattunk, vacsiztunk egy jót a "régi kedvenc éttermünkben" Öcsi és Fuszek vendéglőben, a Lányok tánciztak egyet az élő zenére. Nagyon rendes zenészek voltak, megengedték azt is, hogy a Lányok nyomkodhassák a szintetizátort. Nagy élmény volt számukra, mondanom sem. Korán hazamentünk, mert a Csajok aznap nem igazán aludták ki magukat, szükségük volt az alvásra. Volt egy kisebb huza-vona, hogy hol aludjanak. A kihúzható fotelágyban, vagy inkább az utazóágyukban. Végül az utóbbi mellett döntöttek.

 Zsófi

 Kincső

Másnap megnéztük, milyen programok várnak minket a várban, mert idén bent, a váron belül voltak a programok - megjegyzem, ezek mindegyik reneszánsz karneválon megrendezésre kerültek amúgy is. No, mindegy. Ami a Lányoknak érdekes lett volna, az időileg úgy alakult, hogy döntenünk kellett: fürdő vagy vár. Természetesen az előbbi mellett döntöttünk. És milyen jól tettük!!! :) Hááát, a Lányok, mintha vízbe születtek volna. Nagyon, nagyon jól érezték magukat. Amikor szóltunk, hogy kimegyünk pisilni, almát enni, szó nélkül kijöttek. Visszamentünk, játszottunk, pancsoltunk, majd elbúcsúztak a víztől és mentünk vissza a szállásra ebédelni, és aludni. És amíg a Lányok aludtak, addig mi Gáborral tudtunk járni egyet, élvezni a kellemes időt. Nagyon jó meleg volt, elkezdett olvadni a hó is, ami bőven megmaradt még, és ami valószínűleg komolyabb mennyiségű is volt, mint ami nálunk esett.

 Zsófia-Vízitündér

Kincső-Vízitündér

Délután megint sétáltunk egy nagyot, most ki szerettünk volna próbálni egy másik éttermet, de mikor bementünk a mosdóba kezet mosni, Anyuval egyszerre éreztük azt, hogy ITT NEM szeretnénk vacsorázni! Így visszamentünk Fuszekhez, és ismét jól bekajáltunk, majd jót táncoltunk a végén. :)

 Zsófit nem kell bíztatni, ahogy valami zenét hall, már rázza is a hátsóját. :)

Vasárnap reggeli után még egyszer elmentünk a fürdőbe, mert a Lányok annyira élvezték előző nap, hogy szerettünk volna Nekik örömöt okozni vele. Ezután még bementünk a 100 éves cukrászdába, amit szintén nem lehet kihagyni, ha az ember Gyulán jár.

Ettünk, ittunk, majd elindultunk hazafelé. Jószokásunk szerint nem autópályán jöttünk.mentünk, nem győztünk hazafelé is gyönyörködni a tájban. Lányok nagyot aludtak az autóban. Ha jól emlékszem. :)

A várba végül nem jutottunk be, mert 16 órakor bezárt, a Lányok meg fél 4-ig aludni szoktak. DE legalább ismét van miért visszatérni ide. :)

Anyu, Apu köszönjük ezúton is az élményt, reméljük, hogy Ti is legalább olyan jól éreztétek magatokat, mint mi! :)